Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
kórusirodalom, színház az ókori görög színjáték fontos eleme, mely megkülönböztetendő a kartól. Szüntelen jelenlétével biztosítja az előadás folyamatosságát, a tragédiában figyeIemmel kiséri, kommentálja és befolyásolja a hős sorsának alakulását, a komédiában csipkelődése, gúnyos személyeskedése párhuzamos a cselekménnyel, de mindkettőben mindvégig a szerző szócsöve is. a pantomimusban feladata az éneklés és a zenélés. a zeneművészetben énekkar, nagyobb egy- vagy többszólamú énekes-együttes, melynek válfajai a vegyeskar, az egynemű kar, a kamarakórus és a dalárda. Az önálló kórusművek előadása mellett fontos szerepe van a misében, rekviemben, oratóriumban, passióban, kantátában stb. Az énekkar görög eredetű neve. Énekkari mű. Templomi karzat, amelyen az orgonát, énekkart, zenekart helyezik el. Mo.-on először Mátyás király udvarából vannak híradásaink jelentős kórus életről. A XVIII. sz.-i kollégiumi kóruséneklés hangzó anyagát már hangjegyes formában is ismerjük. A XIX. sz.-ban külföldi mintájú dalárdakultusz jutott egyértelműen uralomra. Századunkban Bartók Béla és Kodály Zoltán alkotó munkássága a kóruszenének reneszánszát nyitotta meg. Szerkesztette: Lapoda Multimédia Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|