Körző

egyrészt hosszak lemérésére és átvitelére szolgál, másrészt mint kört rajzló eszköz szerepel. A mérő-K. két egyenlő hosszu, rendesen egyenes szárból áll, mely egyik végpontjában, a K. fejében, közös tengely körül forgatható, mig másik vége finom acélcsúcsot képez. A K. vmely adott vonaldarab két végpontjára pontosabban beállítható, ha egyik szárának csúcsát mikrometercsavarral mozgatható rugóra alkalmazzuk. Adott vonaldarabok egynlő részekre való pontos beosztására szolgál az u. n. osztó- vagy rugós K., melynél a két szár acélrugóból áll és mozgatása célszerüen alkalmazott mikrometercsavarral eszközöltetik. Gömbölyü testek (tengelyek, gömbök stb.) méreteinek lemérésére szolgáló körzőnél a két zár a közepén kifelé hajlott, ugy hogy ha a két csúcs összeér, a K. O alakot képez. Csövek, üregek stb. belső méreteit oly K.-vel mérjük le, melynél a szárak végei kifelé hajlottak. E két K.-nek szerkezete rendszerint olyan, hogy mindegyik mind a két célra szolgálhat. Szögek vagy egész háromszögek átvitelére szolgál egy háromszáru K. Bizonyos tekintetben nem annyira K., mint inkább számoló gép szerepe van az arany-K.-nek. Ez két különböző alakban fordul elő. Az első két egyenlő vonalzóból áll, mely K. módjára egy pont körül, egy közös síkban forgatható, ugy hogy összecsukva a két vonalzó egymás mellett fekszik és hosszában érintkezik. A két vonalzóra a közös forgásponton mint kezdőponton keresztül vannak a különböző célokra szolgáló, különböző beosztásokkal ellátott egyenes vonalak felrajzolva. A másik, jelenleg használtabb alak nem más mint kettős-K., melynél az egyik K.-nek szárai a másik szárainak meghosszabbításait képezik. Fontos szerepe van még a K.-nek mint kört rajzoló eszköznek. A mérő-K. körök rajzolására szolgálhat, ha egyik szára ugy van készítve, hogy annak acélcsúcsa szükséghez képest irónt tartalmazó hüvellyel v. rajztollal kicserélhető. Rendesen a másik szár acélcsúcsát is csuklóval biró és a végén acéltűvel felszerelt betéttel cseréljük ki. Kis körök rajzolására szolgálnak különböző szerkezetü u. n. nulla-K.-k, amelyekkel félmilliméternyi és még kisebb átmérőjü körök rajzolhatók. Nagy körök, illetve körívek rajzolására leggyakrabban szolgál a rúd-K. Ez egy fából v. fémből készült, pontos beosztással ellátott merev rúd, amelyre két eltolható hüvelyt alkalmazunk. Ezek közül az egyik szükséghez képest irónnal vagy rajztollal szerelhető fel, mig a másik finom acélcsúcsot hord. Ha mi a két hüvelyt acélcsúccsal szereljük fel, akkor a rúd-K. egyszersmind mint mérő-K. is szolgálhat. Körök rajzolására az eddig felemlített egyszerü K.-kön kivül még már többé-kevésbbé összetett szerkezetek is léteznek, melyeknek közös, az előbb tárgyalt K.-ktől elütő vonásuk az, hogy ugy a gép beállításánál, mint a kör megrajzolásánál a kör középponja nem szerepel. Ezek közül talán a legegyszerübb az u. n. centrográf. Ez két vonalzó által képezett rögzíthető szög, melynek csúcsában van az irón vagy rajztoll. Ha a szögnek két szárát mindig a K.-nek két adott pontján vezetjük keresztül, akkor a szög csúcsa körívet ir le.

Forrás: Pallas Nagylexikon