Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kossuth-kön... ----

Magyar Magyar Német Német
Kossuth-kön... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kossuth-könyvtár

Kossuth nem volt könyvgyüjtő a szó szoros értelmében. Könyvtára esetleg került össze azon tárgyak és tudománykörök szerint, melyek őt időről időre foglalkoztatták. Mindazonáltal annak némely csoportja igen gazdag; igy ritka teljességben van meg benne az emigracionális évek (1850-66) irodalma; apró röpiratok, melyek a magyar, osztrák és olasz ügyeket tárgyalják, alig találhatók már könyvtárban ily nagy számmal; növeli e gyüjtemény értékét, hogy az elhunyt az elolvasottakat jegyzetekkel kisérte; e lapszéli feljegyzések sokszor igen becses adatokat tartalmaznak. Igen gazdag a könyvtár természetudományi munkákban, melyekkel az elhunyt igen behatóan foglalkozott; a használat nyomai majdnem minden köteten láthatók. Talán a legbecsesebb művek egyike e nemben New-York államnak természetrajzi leirása 21 kötetben, melyet Kossuth amerikai körútja alkalmával mint állami tiszteletajándékot kapott. A könyvek legnagyobb részét az ily tiszteletajándékok képezik. Hazai és külföldi szerzők vetélkedtek abban, hogy nagy hazánkfiát szellemi termékeik megküldésével megtiszteljék. E könyvek mind ajánlásokkal (dedicatio) ellátvák, és e tekintetben a könyvtár a legérdekesebb autográfgyüjtemények egyike. A könyvtárat 1894 febr. 12. kelt eladási okirat szerint egy országgyülési képviselőkből és Kossuth egyéb tisztelőiből alakult bizottság vette meg a magyar nemzet számára a megboldogulttól és örököseitől 16,000 forintért. Ugyane bizottság, melynek élén Eötvös Károly mint elnök, Herman Ottó, Károlyi Gábor gróf, Hentaller Lajos, Horváth Adám, Sturmán György országgyülési képviselők mint bizottsági tagok és Eötvös Bálint dr. mint bizottsági jegyző állottak, 1894 március 15. kelt alapító levéllel örök tulajdonul a magyar nemzeti muzeumnak adományozta a vétel tárgyát képező könyvtárat oly föltétellel, hogy az mint «Kossuth Lajos könyvtára» külön állíttassék föl és annak anyaga a muzeumi könyvtár anyagába soha be ne osztassék. Kossuth Lajos a könyvtárat a vétel-tárgyalások alatt kezdte lajstromoztatni személyes felügyelete és ellenőrzése mellett; talán utolsó szellemi munkája a be nem fejezett könyv-katalogus revideálása volt, melyben reszkető kézzel itt-ott javításokat eszközölt és felvilágosító jegyzeteket irt egyes könyvcímekhez. A magyar nemzeti muzeum az elhunyt örököseitől 1894 máj. vette át részletes leltár mellett a könyvtárat, mely alkalommal kiderült, hogy az 4303 darab kötetet és füzetet foglal magában. A könyvtár 1894 jun. Budapestre megérkezvén, az a leltár sorrendjében a nemzeti muzeum könyvtárának ugynevezett Széchenyi-termében helyeztetett el; teljes anyagát a könyvtár folyóirata, a Magyar Könyvszemle fogja ismertetni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is