Kossuth dollárai

és a pénzjegypör. Kossuth az emigráció idején kétféle papirpénzt bocsátott ki, az egyik faj New-Yorkban készült 1852-ben s febr. 2. és jul. 1. dátummal van jelezve, 1, 5, 10, 50 és 100 dollár értékben. Mint az amerikai Egyesült-Államok papirpénzjegyei, ezek is, tekintet nélkül az értékre, egyenlő nagyságuak, szélességük, 19, magasságuk 10 cm. A pénzjegyek finom acélmetszü lapokkal nyomattak fehér pergament papirra, fekete szinben, Kossuth arcképével vagy álló alakjával, Magyarország s az Egyesült-Államok, ipar, kereskedelem, művészet géniuszaival s gyönyörü guilloche-kivitelü ékítményekbe foglalt értékjelző számokkal; szövegük angol: alul L. Kossuth, a kisebb értéküeken nyomtatva, az 50 és 100 dolláros szövege: HUNGARIAN FUND. This Certificate Will entitle the holder to ONE HUNDRED DOLLARS With Interest at the rate of Four per cent per annum from this date, the principal payable in ten equal annual Installments from the date of, the establishment in fact, of the Independent Hungarian Government, and the interest thereon payable half yearly after the last above date, and at the National Treasury of such Government, or at either of its Authorized Agencies in London or New York. Dated NEW YORK July 1. 1852. Azaz: Magyar alap. Ezen jegy az előmutatót 100 dollárra jogosítja fel az alábbi dátumtól számított évenkénti 4 százalékos kamat kedvezménnyel, (hol) a fő (adósság) a független magyar kormány által az alapítási dátumtól számított 10 évi egyenlő részletben tényleg fizettetik és az ez által jutandó az előbbi utolsó dátumtól számított félévi kedvezmény az előmutatandónak fizetendő, akár ezen kormány nemzeti kincstára, vagy bármely ez által felhatalmazott londoni vagy new-yorki ügynökség által. A másik pénzfajt, a megujítandó szabadságharc folytatására Cavour támogatása mellett Londonban nyomatta 1860. Day Vilmos és fiai nyomdájában. Ezek magyar nyelvüek s hasonlítanak az 1848-49-iki hazai papirpénzekhez. Egyelőre 1, 2 és 5 forintosokat nyomatott fehér papiron kék szinnel, a papir viznyomásos volt Magyarország és társországainak koronás címerével, az értékjelző szám s RESURGO jelmondattal. Szövegük: Egy (két, öt) forint. Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és közpénztárakban egy (két, öt) ezüst forint gyanánt, három huszast egy forintra számítva, elfogadtatik s teljes névszerinti értéke a közállomány álal biztosíttatik. A nemzet nevében Kossuth Lajos, sk. A bankjegyek nyomása a legnagyobb titokban folyt ugyan (ami sok gépet, munkást és hosszu időt igényelt), de előbb-utóbb kiszivárgott a Magyarország nevében nyomódó papirpénzek hire, sőt egy példány a londoni osztrák követség útján a rendőrség feje, Sir Richard Mayne kezébe is került, aki Day Vilmos nyomdászt magához rendelte s közölte vele, hogy Ausztria megkeresést intézett az angol kormányhoz, hogy vegyen birói megtorlást mindazok ellen, kik e jegyek előállításához járultak. A pör 1861 febr. 27. indíttatott meg Kossuth és Day ellen a (szerfelett költséges) kancellári itélőszék előtt, mely Kossuthnak több mint 3000 font költségébe került (ennek lefizetéséhez Napoleon herceg, Kiss Miklós ezredes közbenjárásával ezer, Cavour pedig kétezer fonttal járult). Az itélet értelmében az összes bankjegykészlet elégettetett az angol nemzeti bank hamvasztó kemencéiben. Az elégetett kész jegy 17 tonna, a «resurgo» vizjegyü üres papirlap 3 tonna, összesen 4000 mázsa tehernyi volt. Maga az elégetés 1300 frtba került s 14 napig tartott. (V. ö. Kossuth, Irataim az emigrációból III. 71-79, és 366-507.) A nyomdában maradt még egy tömeg elégetetlen viznyomásos papir, ebből levélborítékok készültek, melyek közül több fenmaradt egyeseknél, kik az emigránsokkal levelezésben álltak.

Forrás: Pallas Nagylexikon