Kossuthcsillag

v. Kossuthvirág (növ., porcsin v. porcsinfű, porcsfű, disznóorrja, disznóporcsin, délike Tompánál, Portulaca Tourn.), a róla nevezett család kövér füve, többnyire a forró tartományokban 820 faj, hazánkban vadon kettő). Szára leveleivel együtt húsos, kopasz, heverő v. felemelkedő, levele váltakozó v. gyakran ellentett, lapos vagy hengerded, virága 4-6 szirmu, 8-16 himü, magános v. álernyősen csomós, de csak rövid ideig és verőfénnyel virágzik, azután elnyálkásodik, tokja sokmagu s fedővel nyilik. Ezért Portulaca a neve, mert portula a. m. kis kapu, holott mások a fűnek meghajtó sajátságától, sőt a latin porcilaca v. az olasz porcellaná-ból (a. m. disznópázsit) is származtatják. Porcsin neve kétségtelenül innen ered. A P. oleracea L. (kövér porcsin; a görögök andrachné-ja) egynyári sárgán virágzó, apró heverő növény, zöldséges kertben gyakori, levele fordított tojásdad. A K. számos más és nagyobbvirágu faja kerti virág. Ilyen kivált a P. grandiflora Hook., ezt nevezi a nép K.-nak. Ez is egynyári, Chiléből ered. Levele hosszas hengerded, virága piros v. sárga, ritkábban fehér. Gyakran teljesedik is (l. az ábrát), ez a kossuthrózsa. Tul a Dunán virágzása idejéről tizórainak, sőt kukacvirágnak is nevezik; l. Kövér növények.

[ÁBRA] Portulaca grandiflora teljes virággal.

Forrás: Pallas Nagylexikon