Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Köstlin... ----

Magyar Magyar Német Német
Köstlin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Köstlin

1. Gyula, német evang. teologus, szül. Stuttgartban 1826 máj. 17. Tanulmányai bevégzése után beutazta Angliát és Skóciát, 1850-ben Stuttgarban helyettes lelkész, kevéssel később a tübingai lelkész-képezdében segédtanár lett; 1855. Göttingába hivatott meg teologiai rendes tanárul, honnan 1860. Boroszlóba, 1870. Hallebe neveztetett ki ugyanily minőségben. Művei. Die schottische Kirche (1852); Luthers Lehre von d. Kirche (1853); Luthers Theologie (1863, 2 kötet); Luther (4. kiad. 1889); Luthers Leben (9. kiad. 1891); Luther u. Jansen (3. kiad.); Luther der Reformator (22. kiad.); Die Glaubensartikel der Augsburger Confession (1891); Der Glaube und seine Bedeutung (1895); K. önéletrajza, megjelent a Wilda által kiadott Deutsche Denker c. gyüjteményes munkában (1891). A Theologische Studien und Kritiken c. folyóirat szerkesztője.

2. K. Henrik Adolf, német zenetörténész és teologus, szül. Tübingában 1846. Teologiát és a bölcsészeti tanfolyamot végezte és jelenleg udvari lelkész a hessen-darmstadi udvarnál. Több becses munkát irt, ilyen. Fr. Silcher u. K. M. Weber (1877); Die Tonkunst (1878); Luther als Vater des Kirchengesanges (1882); Geschichte der Musik (4. kiad. 1888); Gesch. des christl. Gottesdienstes (1887); Die Lehre von d. Selsorge 81895).

3. K. Károly Reinhold, német prot. teologus és esztetikus, szül. Urachban 1819 szept. 20-án, megh. Tübingában 1894 ápr. 12. A tübingai teologiai karnál 1846. repetens, 1849. magántanár lett. Művei: Der Lehrbegriff des Evangeliums u. der Briefe Johannes (1843); Der ursprung u. die Komposition der synoptischen Evangelien (1853). Minthogy azonban Baur iskolája, melyhez K. is tartozott, az ötvenes évek utóbbi felében a kormány előtt veszélyesnek tünt fel, K. ekkor az esztetikai és műtörténelmi tudományok művelésére adta magát, s e szakon 1857. rendkivüli, 1863. rendes tanárul neveztetett ki. Ezen munkakörben kifejtett munkásságának eredménye: Goethe"s Faust u. seine Ausleger (Tübinga 1860); Aesthetik (u. o. 1862-69); Hegel (I. 1870); Der Ring der Nibelungen (1877); Gesch. der Ethik (1887); Prolegomena zur Aesthetik (1889). Kiadta Schweglernek bölcsészeti munkáit és Hölderlin költeményeit.

4. K. Keresztély Reinhold, német jogi iró és költő, szül. Tübingában 1813 jan. 29., megh. u. o. 1856 szept. 14. Tübingában, Heidelbergában éss Berlinben tanult, 1836. ügyvéd lett, 1839. magántanárrá habilitáltatta magát Tübingában, 1840. u. o. rendes jogtanár lett. Neje Lang Jozefin (szül. Münchenben 1815 dec. 2.) hires énekesnő és dalszerzőnő volt. K. több munkát irt a württembergi jogról, azonkivül vannak más jogi művei is: Die Perduellio unter d. röm. Königen (Tübinga 1841); Neue Revision der Grundbegriffe des Strafrechts (2. rész, u. o. 1844); Der Wendepunkt des deutschen Strafverfahrens im 19. Jahrh. (u. o. 1849); Das Geschwornengericht (u. o. 1849); System des deutschen Strafrechts (u. o. 1855 óta); Geschichte des deutschen Strafrehts (u. o. 1859.) stb. A jogirodalom mellett K. a költészetet is művelte. 1838 óta Reinhold név alatt novellák és költemények jelentek meg tőle, amelyek összegyüjtve Brémában (1847. 3. köt.) jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is