Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kőszeg... ----

Magyar Magyar Német Német
Kőszeg Güns

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kőszeg

1. K. (Güns), rendezett tanácsu város szab. kir. város címével, Vas vmegyében, a Gyöngyös patak partján s a Kőszegi-hegység tövében, igen kies, termékeny vidéken.

[ÁBRA] Kőszeg város címere.

A csinosan épült s tiszta város magva a belváros, melyet egyik oldalon még most is mély sáncárok vesz körül s melynek központja a tornyokkal ellátott, de eredeti jellegéből teljesen kivetkőzött s ma már gazdasági célokra szolgáló vár. A városháztéren áll a XV. sz.-ból való városháza (gazdag levéltárral), a plébánia- (magyar) templom (1615), a bencések temploma (szent Jakab- v. német templom), melyet Gara Miklós nádor építtetett, benne Jurisics Miklós gyermekeinek és Széchy Máriának sírja; a bencések székháza és algimnáziuma s a régi rokoko faragványai által kitünő gyógyszertár. A belvárost övező várkerületen van az árvaház, Magyarország legrégibb árvaháza, mely 1749. mint jezsuita konviktus nyilt meg), a kisdedóvó díszes épülete, a polgári iskola stb. s egyik mellékutcájában az evang. templom és izraelita zsinagóga. A várkerület végében van K. legszebb tere, a Flóriántér, az 1892. épült díszes gótizlésü kat. templommal. Innen a Császár-utca, K. legélénkebb utcája vezet a vasút felé. A város külső részei, É-on az ugynevezett Sziget (előbb német külváros), D-felé a Magyar-utca (előbb magyar külváros) kevésbbé városias szinezetüek. A várost kelet felől öntöző Gyöngyös partján szép sétányok s kertek s a folyón tul a katonai alreáliskola nagyszerü épülete (1853-65) és parkja van; a város nyugati végén a Dreiszker-féle hidegvizgyógyintézet, mely fölött a szép Kálváriahegy (393 m.) emelkedik, 1729-35. Pálffy Miklóss nádor adományából épült három tornyu templomával. K. ma a K.-i járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek, adóhivatalnak, s állami fatenyésztési biztosnak és honvédzászlóaljnak székhelye; van bencésrendi algimnáziuma (1680), katonai alreáliskolája (1856. mint katonanevelő intézet alapítva, 1874 óta alreáliskola), községi polgári fiu- és leányiskolája, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolája, domonkosrendü apácazárdája (benne elemi s felső leányiskola és tanítónőképző intézet), katolikus és evangélikus elemi iskolája, kisdedóvója (1869). Ezen számos régi tanintézet hatása folytán K. hazánk legműveltebb városai közé tartozik. Itt jelenik meg a Kőszeg és Vidéke címü hetilap (XV. évf.) és két német hetilap. Van itt továbbá kat. árvaház, betegház (irgalmas nénék vezetése alatt), három szegény-ápolda, két takarékpénztár, ipartestület, többféle jótékony és közhasznu egyesület (közte zeneegyesület, a Magyar turistaegylet osztálya stb.), kitünően berenezett hidegvizgyógyintézet, gőz- és kádfürdő stb. Ipara azelőtt jelentékenyebb volt, hajdan virágzó posztóipara ma már jelentékenyen csökkent, némi jelentősége a téglagyártásnak, szeszégetésnek és faiparnak van; legnagyobb ipartelepe nagy gőzmalma s jelenleg sörgyár van alakulóban. Van itt továbbá részvénytársulat tulajdonát képező sertéshizlaló. Kereskedelme marhában és gabonában, borban és gyümölcsben elég élénk, de hiányos közlekedése a kereskedelem nagyobb mérvü felvirágzását akadályozza. K. a szombathely-K.-i vasúti vonal végállomása, van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakóinak legfontosabb kereseti ága ma is a földmívelés, bor- és gyümölcstermelés; kiterjedt s eddig filloxeramentes szőllői ős idők óta jó bort termelnek és gyümölcse, gesztenyéje kiváló minőségü. Lakóinak száma 1850-ben 5802, 1881-ben 7301, 1891-ben 7076 volt, ezek közt (1891) 3197 magyar, 3679 német s 140 horvát; hitfelekezet szerint 5119 róm. kat., 1654 ágostai evangelikus és 259 izraelita. Lakott házaink száma 809. Termékeny határa 5016 ha. Környéke szép erdős hegyvidék, melyet minden irányban járható utak szelnek s több helyütt messzelátók és menedékházak vannak.

K várát a németújvári grófok a XIII. sz. közepe táján építették, s körülötte telepedett le a környék népe, mig a 609 m. magas (ma Óháznak nevezett) hegyen álló, állítólag Zsolt vezér által épített felsővár mindinkább elhanyagoltatott s lassankint teljesen eltünt. 1327. Róbert Károly a várost a hűtlen Németújváriaktól végleg visszavevén, lakosságát megszaporítá, szabadalmait megerősíté s új kiváltságokkal ajándékozá meg. 139. Erzsébet királyné K. városát III. Frigyes császárnak zálogosítá l; Ulászló király alatt ugyan ismét magyar kézre került, de 1445-ben III. Frigyes azt újra elfoglalta s ezután többször cserélte urát, mig végre 1482. Mátyás király visszafoglalta s polgárait öt vére az adó alól fölmentette. Mátyás halála után Csolnoki Albert alvárnagy 1490. minden kényszerítő ok nélkül K.-et átadta Miksa császárnak, kinek azt a közte és II. Ulászló közt az ország tudta és beleegyezése nélkül létrejött békeszerződés állandóan biztosította. K. most másfélszázadon át (1491-1649) Ausztriához volt csatolva s sak egyházilag tartozott továbbra is a győri püspök joghatósága alá. A török uralom alatt aratta K. legnagyobb diadalát, amidőn 1532. Jurisics Miklós, K. kapitánya, 28 huszárból, 18 német lovas katonából és 700 menekült fegyvertelen parasztból álló csapatjával a 300,000 főnyi török hadsereget 25 napig (aug. 5-30.) feltartóztatta, mely végre is eredménytelenül volt kénytelen K. alól elvonulni. I. Ferdinánd 1537. K. várát és városát minden hozzátartozóival együtt örök birtokul Jurisicsnek ajándékozta s a polgárok vitézségét nevezetes kiváltságokkal jutalmazá meg. Jurisicsnek azonban egyenes örökösei nem lévén, K. 1544. idegen zálogtulajdonosra, Weispriach Jánosra, majd ennek vejére, Teufel Kristófra s Jurisics fivérének gyermekeire szállott. 1605. Nádasdy Tamás birta, ki Bocskay serege előtt megnyitá a vár kapuit. Bethlen Gábor felkelése alatt K. hol az egyik, hol a másik párttól sokat szenvedett. 1647. III. Ferdinánd, miután még két évvel előbb a várat és uradalmat 250,000 frtnyi zálogösszegben a Széchy grófoknak adta volt, végre visszakapcsolta K. városát Magyarországhoz. 1689-ben Esterházy Pál szerezete meg a Széchy örökösöktől csere útján és 66,000 frt felülfizetésen. A Rákóczi-féle háboruban K. ismét igen sokat szenvedett, 1710 szept. 27. Bezerédj Imre kuruc ezredes felégette és kirabolta a várost. A város megfogyatkozott lakosságát 1713. rajnavidéki németekkel szaporították, kik a város délkeleti határában földet kapván, ott a ma is K.-hez tartozó Svábfalut alapították. 1778. nagy tűzvész pusztítá a várost. 1809 május havában a franciák szállták meg a várost. 1848. Windischgrätz herceg rendeletére a magyar érzelmü K. ostromállpotba helyeztetett és erős sarccal sujtatott. Azóta fejlődése csak lassu. 1876. szabad királyi városi címének meghagyásával rendezett tanácsu várossá lett. 1893 szept. itt tartották a nagy hadgyakorlatokat, melyekben II. Vilmos német császár és a szász király is részt vett.

2. Kis-K. (Batina), nagyközség Baranya vármegye baranyavári j.-ban, (1891) 2346 magyar, horvát és német lakossal, postahivatallal, postatakarékpénztárral és egy Leányvárnak nevezett váromladékkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is