Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kőszeghy... ----

Magyar Magyar Német Német
Kőszeghy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kőszeghy

1. Cecilia, emigráns magyar nő, szül. Rodostóban 1795., megh. u. o. 1889. Atyja, K. Gergely (szül. 1769., megh. 1826.), előbb angol és orosz, majd (1811 óta) francia konzul volt Rodostóban; anyja, Vitali Veronika, 1832. még élt. K. férje, Nama Saih Chodgia, ki a város leggazdagabb gabonakereskedője volt, a róm. kat. keleti misszió buzgalmából keresztény hitre térített arab ősök utóda volt. Fia, Péter Aslan, jelenleg Rodostóban osztrák-magyar konzul.

2. K. Károly, operaénekes, született Kőszegen 1820., hol atyja, Purt István tanító volt, megh. Újpesten 1891. Első iskoláit Kőszegen végezte, majd Sopronba ment tanulmányait folytatni s az ottani liceumban teologiát végzett s tagja lett a zeneegyesületnek, melynek hangversnyeiben sokszor sikeresen működött. A 40-es évek elején Bécsbe ment, hol szintén folytatta teologiai tanulmányait, magát az egyházi pályára szánván. Erőteljes, szép hangjával feltünt s főleg Leitner tábornok ajánlatára Majer Karolina, akkori hirneves operai primadonna s énektanárnőhöz került. Itt ismerkedett meg vele Bartay András, 184. a nemzeti szinház akkori igazgatója s azonnal szerződtette is a magyar operához, melynek azóta folyton elsőrendü tagja maradt egészen az új operaház megnyiltáig, amikor nyujdíjba vonult. Negyven éves művészi pályája mindvégig a magyar nemzeti szinház kötelékéhez volt kötve, melytől sem magasabb ambició, sem anyagi spekulációból soha meg nem vált. Részt vett számtalan nyilvános hangversenyben s minden magyar művészeti mozgalomban. Fiát, Gézát kiváló zenészeti nevelésben részesítette, ki több sikerült eredeti operettet s népszinműi zenét is irt, ki azonban korán költözött sírba atyja után (1894 ápr. 30.).

3. K. Pál, Bercsényi Miklós gróf titkára volt; szül. éve bizonytalan, megh. 1703 körül. Atyja, K. György, Bercsényi ungvári tiszttartója volt s a gróf a jó latin s egyébként is szép készültségü ifjut, ki épp oly hivséggel ragaszkodott hosszá, mint atyja, már korán maga mellé vette belső titkárul. K. aztán ily minőségben kisérte el urát pozsonyi és bécsi utazásaira s a táborokba is; mikor pedig Bercsényi második házasságát ünnepelte (Csáky Krisztina grófnővel 1695-ben), K., aki poéta is volt, szép magyar dicskölteményt (Bercsényi házassága, kiadta Thaly Kálmán) irt a boldog pár tiszteletére. E nagy terjedelmü költemény eredetije most is megvan a varsói Krasinszky-könyvtárban.

4. K. Zsuzsánna, gróf Bercssényi Miklósnak Rodostóban elvett harmadik neje, szül. 1700 körül, megh. Jaroszlavban 1750 márc. 21. Bercsényi régi hű titkárának, a versirásban is jártas K. Pálnak volt leánya, kit atyja halála után a gróf s a grófnő neveltettek föl udvarukban; mikor pedig (1710 végén) Lengyelországba menekültek, a még nem tiz éves kis árvát magukkal vitték. K. azután soha sem hagyta el Bercsényit, kinek rokonszenvét annyira megnyerte, hogy Csáky Krisztina grófnő halála után (1723) a közel 60 éves nagynevü főúr (okt. 15.) nőül vette őt. K. szerényen és odaadó hűséggel ragaszkodott a grófhoz, kit 1725-iki halálos betegségében önfeláldozóan ápolt s midőn özvegyen maradt (nov. 6.), soha többé férjhez nem ment, őt haláláig számkivetésben töltötte életét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is