Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
kőszénföldrajz Szerves eredetű, különlegesen átalakult kőzet. Főleg növények anyagából képződik. A növényi anyagoknak kőszénné alakulásában két szakaszt különböztetünk meg: egy biokémiai folyamatot, a tőzegképződést és egy geokémiai folyamatot, a tőzeg kőszénné alakulását. A tőzegképződés feltétele, hogy a szárazföldön elpusztult növényi anyagok felhalmozódása és bomlása a levegőtől elzártan menjen végbe. E folyamat közben metán és szén-dioxid távozik el (mocsárgáz). A visszamaradó rész széntartalma feldúsul és lassan szilárd halmazállapotba megy át. A tőzeg akkor halmozódik fel nagy vastagságban, ha a tőzegképződés folyamán a láp medencéje süllyed. Ha a tőzegképződés lépést tud tartani a süllyedéssel, egyre vastagabb tőzeg halmozódik fel. A tőzeg kőszénné válásakor lejátszódó geokémiai folyamatok során a tőzeg vegyületeiből egyre értékesebb fűtőanyag (lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit) keletkezik. Az átalakulásban a szenesedés folyamatának időtartamán túl a legnagyobb szerepe a nyomásnak és a hőmérsékletnek van. A nyomást előidézheti a felette levő rétegek nyomása, de okozhatják hegységképző erők is. Minél mélyebbre kerül a szén, annál nagyobb a ránehezedő rétegnyomás. A széntelepek általában több száz méteres mélységben húzódnak. A felszín kiemelkedése és lepusztulása következtében e telepek gyakran a felszín közelébe kerülhettek, sőt a felszínre is bukkanhattak. Ilyen esetben 10-20 méteres mélységig a kőszén külszíni fejtéssel termelhető ki. Ha nagyobb mélységben vannak a széntelepek, aknákat mélyítenek. A gazdasági életben a kőszén szerepe a szénhidrogének előretörése mellett is nagyon jelentős. Vannak iparágak (pl. a vaskohászat), amelyekben nélkülözhetetlen. A vegyiparnak fontos nyersanyaga, a hőerőművek széles körben alkalmazott fűtőanyaga. Szerkesztette: Lapoda Multimédia KapcsolódásMaradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|
Magyar
Angol
Német