Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Kosztolányi1. László (nemes-kosztolányi) báró, tábornok, szül. Kosztolányban 1739 jun. 30., megh. u. o. 1806 jun. 30. Már mint 15 éves ifju a 2-ik magyar gyalogezredbe lépett és részt vett a hét éves háboru három első hadjáratában, később a török elleni háborukban tünt ki, s 1788 máj. 29. mint előőrs, Vasziley helység mellett egy 2000 főnyi török dandárt megszalasztott. A következő évben (1789 aug. 28.), midőn Clerfayt osztrák tábornokot 25,000 főnyi török had Mehádia mellett megtámadta, K. lovas rohama döntötte el az ütközet sorsát. A csata után K. a Cerna folyó tulsó partján is üldözte a futó mozlimeket, s vitézségeért a lovag-keresztet, majd később a bárói rangot kapta. Utóljára (1793) a lauterburgi vonal bevételénél tüntette ki magát; a rá következő évben tábornoki ranggal nyugalomba vonult. 2. K. Mór (nemes-kosztolányi, alsó és felsőkemenci) százados, szül. 1806 november 27., megh. Nemes-Kosztolányban 1884 máj. 16. Serdülő korában a korneuburgi katonai intézetbe vétetett fel, honnét mint hadapród került a 33-ik gyalogezredbe. A honvédség felállításakor átlépett a magyar hadseregbe századosi ranggal. Móga és Görgey alatt végigküzdötte a szabadságharcot s az utóbbinak Komárom alól történt elvonulásakor Klapkával maradt a várban. A Kapitulációt mindvégig ellenezte s testtel s lélekkel forradalmi ember volt. Komárom átadása után visszament birtokaira. Közügyekben többé nem vett részt. 3. K. Sándor, ferencrendi szerzetes, XVIII. sz.-beli iró. Lelkész volt Kősörladányban. Művei: Egyházi beszédek (2 köt., Pozsony 1794); Bőjti napokra rendeltetett beszédek (4 köt., u. o. 1798); Három szakaszokra osztott szent beszédek (Pest és Pozsony 1800). Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|