Köteléki forgalom

A vasutak eleinte nyerészkedési vetélykedésből és a verseny legyőzése végett léptek szövetségre, illetve kötelékbe. Később az egészséges fejlődés kivánta meg, hogy a szomszédos vasutak a személy- és árúszállítás szabatos végrehajtását célzó egyezségeket kössenek. Igy alakultak a szükebbkörü kötelékek az egyes országokban levő vasutak között és a tágabbkörüek, melyek több országban levő vasutat ölelnek fel. Ezek szerint az összes magyar és osztrák vasutak egy kötelékben vannak, ugyszintén a német vasutak stb. Van ezután magyar-osztrák-spanyol-braziliai kötelék, magyar-osztrák-svájci-braziliai kötelék, magyar-osztrák-délnémet-braziliai kötelék, magyar-osztrák-francia-braziliai kötelék, magyar-osztrák-orosz-braziliai kötelék, A kötelékek jelenlegi célja a személy- és árudíjszabásoknak közös megállapítása, kijelöltetvén, hogy a beszedendő díjtételekből ki mennyiben részesül; hullák, robbanószerek szállítása; a vasúti kocsik és áruk átvételének szabályozása; hogy azok a feladó állomástól a rendeltetés helyére hiány nélkül legyenek szállíthatók, stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon