Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kötelem... ----

Magyar Magyar Német Német
Kötelem... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kötelem

(obligatio), oly viszony, melynél fogva valaki, az u. n. hitelező mástól, az u. n. adóstól, valaminek, az u. n. szolgáltatásnak teljesítését követelheti. A szolgáltatásnak természetileg és jogilag lehetségesnek kell lennie (mert ad impossibilia nulla obligatio), a törvény által megengedettnek (u. n. turpis [ocsmány] szolgáltatásra nincs K.), vagyonbeli értékkel kell birnia (ez az u. n. interesse). De kötbér kikötése által vagyonbeli értéket nyerhet oly szolgáltatás is, melynek önmagának ilyen értéke nincs, p. valaki arra kötelezi magát, hogy a napnak bizonyos szakában nem fog zongorázni. Határozottnak kell lennie: a meghatározás a milyenség, mennyiség és minőségre vonatkozik (quid, quantum, quale); helyettesíthető dolgoknál elég, ha a mennyiség és minőség van meghatározva. Vagylagos (alternativ), a szolgáltatás akkor, ha az adós két vagy több meghatározott szolgáltatás közül v. az egyiket, v. a másikat tartozik teljesíteni (plura in obligatione, unum in solutione); ily esetben ellenkező kikötés hiányában a választási jog az adóst illeti. A szolgáltatás tárgya valaminek cselekvésében (adni v. tenni), vagy valaminek abbanhagyásában (valamit nem tenni) állhat. Minden K.-nél két alany fordul elő: a hitelező és az adós. Ha az egyik alany kizárólag kitelező, a másik kizárólag adós, a kötelem egyoldalu (unilateralis), ellenkező esetben, ha t. i. a hitelező egyszersmind adós, az adós egyszersmind hitelező, a K. kétoldalu (bilateralis). Egy kötelmi viszonynál egynél több hitelező, v. egynél több adós fordulhat elő; ilyenkor ha a szolgáltatás osztható, amennyiben a törvény v. a felek akarata ellenkezően nem rendelkezik, a hitelezők mindegyike a szolgáltatásnak csak egyenlő részét követelheti, s mindegyik adós a szolgáltatásnak csak egyenlő részével tartozik. Ennek ellentéte az egyetemlegesség és együttesség (l. Egyetemlegesség). A K. keresetileg érvényesíthető, s az ily kötelmet magánjogi K.-nek nevezik; ezzel szemben áll a természetes K., amely kereset után nem érvényesíthető, de azért mégsem egészen hatálytalan, mert érvényesíthető p. kifogással; önkéntes teljesítés esetében a teljesített szolgáltatás vissza nem követelhető (p. játék). A K. teljesítését illetőleg fontos kérdéseket képeznek a szolgáltatás tárgya, ideje és helye. Mit kell teljesíteni? hol és mikor? A K. keletkezhetik jogügyletekből, jelesül szerződésből és tiltott cselekvényekből, továbbá más okokból (ex variis causarum figuris), ez utóbbiakhoz tartoznak a mintegy szerződésből (obligationes quasi ex contracto) és mintegy vétségből (obligationes quasi ex delicto) féle kötelmek. Az egyoldalu, el nem fogadott igéret (pollicitatio) csak a törvény különös rendelkezésénél fogva szül kötelmet. Viszont néha pusztán az is, hogy valaki bizonyos állapotban van. Kötelmet szülhet p. az, hogy ok nélkül vagyonosbodott. A létező kötelmek módosulást szenvedhetnek a felek egyezménye folytán v. anélkül. Az utóbbi esethez tartozik különösen a kötelem szándékosan vagy gondatlanul ejtett sérelem, a késedelem s a véletlen. Mig a római jogban a K. átruházhatatlan jogviszony volt, s az átruházásnak gyakorlati szükségét a jog kerülő uton, jelesül a K. gyakorlásának átengedése útján (azaz u. n. procurator in rem suam) igyekezett elérni, a modern jogokban a kötelmek átruházhatók. A hitelező követelését engedmény (cessio) utján ruházhatja át másra, mihez az adós beleegyezése nem szükséges. Az adósságnak más adós által átvállalása ellenben a hitelezővel szemben csak a hitelező beleegyezésével bir joghatállyal. A K. megszünik a szolgáltatási teljesítés, vagyis az u. n. fizetés, beszámítás, újítás, egyezség, elengedés, a követelésnek és tartozásnak egy személyben egyesülése, feloldó feltételhez v. időhöz kötött K. a felvétel beállta vagy az időnek lejárta, a törvénynél vagy a jogügylet erejénél v. a szolgáltatás természeténél fogva jogutódokra át nem szállható a K. alanyainak halála által, bizonyos esetekben büntetésül, elévülés által, ha a szolgáltatás teljesítése véletlen folytán lehetetlenné válik, mert az elv az, hogy casus a nullo praestatur; hogy e kárt (periculum) ily esetekben ki viseli, az a különböző esetek szerint különbözőkép döntendő el; a főkötelem megszünte rendesen maga után vonja a mellékkötelem megszüntét is; a zálogjog p. megszünik az adósságnak megszüntével, melynek biztosítására szolgált; K.-megszüntetési ok bizonyos esetekben a felmondás. Végül ilyen az u. n. Concursus causarum lucrativarum, vagyis ha valaki egyedileg meghatározott dolgot követelhet s azt más lucrativ okból megkapta. Legfontosabbak s leggyakoriabbak a szerződésből keletkező vagyis az u. n. ügyleti kötelmek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is