Kőtörőkefélék

v. vajfűfélék (növ., Saxifragaceae), mintegy 540 fajt magába ölelő kétszikü és különszirmu család; leginkább köves, sziklás helyeken, szirtek hasadékaiban nőnek, mintegy törik, rontják a kősziklát. Valamennyi földövön teremnek, többnyire füvek. Levelök állása váltakozó, átellenes vagy egészen örves, gyakran rózsa módjára összeszorul. A levél egyszerü, épszélü, fürészelt, majd ujjasan fogas v. szabdalt. A virág csillagforma, különböző virágzattá egyesül. Kelyhe meg a szirma 4-5 levelü; szirom némelykor nincs. Himje gyakran 10, ritkábban 4, 8 v. több, perigin. A termő külső vagy félig külső, 2, ritkán 3 vagy 5 levélkéből alakul, bibeszála szabad vagy összeforrad. Termése gyakran kétrekeszü, sokmagu, tetején a két bibeszál mintegy szarv emelkedik, s a toktermés közte nyilik. Apró magjukban az endospermium tengelye irányában van az egyenes csíra. Az igazi K. főleg a hegyi régió növényei. A Cunonia L., Weinmannia L., Ceratopetalum Sm. több faját a geologia harmadkorából is ismerik. V. ö. Baillon, Saxifragaceae, Histoire des plantes (3. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon