Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kötőszövet-... myxomatosis...

Magyar Magyar Német Német
Kötőszövet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kötőszövet

igen nevezetes az ember és az állatok testében; mert ez tartja a szerveket és azok részeit egymással egybe, másrészt viszi a vérereket és idegeket mindenüvé szét a testbe, végül a betegségekben ez vivője, sőt sokszor termelője is a kóros anyagoknak. Ugy, hogy a patologok már régen kimondották azt, hogy «ha K. nem volna, betegség sem volna». A K. eredése nevezetes, mert az embrionalis életben bármely alakja ugyan egy K.-ből, az u. n. kocsonyás v. embryonális K.-ből fejlődik, nemcsak, hanem azért is, mert rokonai a porcogó és csont is ugyanilyen anyatelepből származnak. A K. alakjai a következők: 1. a nyálkás v. kocsonyás K., amely nemcsak az embrióban, de a kifejlődött ember üvegtestében (l. Szem), valamint a fog belében, az ujjak bőrében v. a kórosan fellépő kocsonyás daganatokban (myxomákban is) előfordul. 2. A recés K., amely csillagalaku sejtek hálózataiból áll s egy nevezetes alakulása az ugynevezett adenoid (mirigyes) K., a nyirokmirigyekben és mirigyes szervekben van szépen kifejlődve és üregeiben (hálóüregeiben) nyiroksejtek fészkelnek és képződnek. 3. A zsírszövetet is ide számíthatjuk, mert zsírt tartó sejtjei K.-sejtekből fejlődnek s K. tartja össze fürtökben azokat. A zsírszövet előfordul a szervek felületén s azok egyes részei között, a nagy csepleszen és a bőr alatt (bőr alatti hájréteg, panniculus adiposus, l. Bőr). 4. A rostos K. jellemezhető akként, hogy sejtek és sejtközi rostozat képezi azt. Alakjai a laza és tömött K. 5. Elő K., igy nevezte el Kühne ezt a K.-alakot, mert sejtjei érintésre vagy más inzultusra is összehúzódnak s a behatás után későbben ismét visszanyerik alakjukat, vagyis mozognak. 6. A festékes K. sejtjei pigment- (melanin) szemcséket (festéket) tartalmaznak s ezért az ilyen sejteket kromatoforáknak nevezik. Alsóbb foku állatokban igen elterjedt ez az alak. Az emberben ilyen K.-i pigmentes sejtek csakis a szemben, nevezetesen annak u. n. ereshártyájában (tunica chorioidea; l. Szem) találhatók. Pigmentes (festékes) felhámsejtek azonban a szem többi részén s az ember bőrében is vannak s befolyásolják a bőr állandó szinezetét. 7. Az ínszövetet, az inakat, amelyek az izmokkal függnek egybe s azokat a csontokhoz, vagy hártyás képződményekhez tapasztják, a tömött K. alakjaihoz lehet számítanunk. Ezek párhuzamosan futó és ragasztó anyaggal összetartott rostos ínkötegekből u. n. ínszálakból állanak, amelyek rostjai között u. n. ínsejtek találhatók. Az inakat az ínhüvely takarja, amelyben erek és idegek futnak s belőle jutnak be ezek az ínkötegek közé. Az inakban ínidegvégződést találtak újabban Golgi, Rollett, Schiefferdecker, Thanhoffer és mások; ezen idegvégződés finom idegrece alakjában fordul elő s a végidegkiterülést Golgi-féle testecskének nevezik. Ezenkivül a bőrben már régen ismert tapintó testecskékhez hasonló idegvégződéseket is irtak már le újabban az inakban. A szalagok (ligamenta) és bőnyék (fasciae) is ide sorozhatók. A szalagok rostos képződmények K.-i és ruganyos fibrillákból egybetéve és vagy az ízületek tokjait képezik, vagy azoknak a csontokkal összekötötten erősítésére szolgálnak, vagy izmok választólemezeit alkotják, vagy a fasciák az izmokat borítják, vagy végül a hashártya szalagai a hasüregi szerveket kötik egybe. Különös alakjai a K.-nek az ízfelületeken előforduló rostporcogós szegélyek (labra glenoidea) és az ízületek közötti porcogók (meniscusok), nemkülönben az u. n. porcogós (chondroid) K. is. Amazok lényegükre nézve az inakhoz hasonlóan tömött K.-ből állanak; emezekben pedig ezenfelül még egyes esetekben porcogósejtekhez hasonló képződmények is találhatók.

Az agyvelőben és a gerinc-agyvelőben még egy különös, részben ideges, részben K.-i alapállomány található, az u. n. idegenyv (neuroglia glia), amely szintén a K.-ek sorába sorolható, de nemcsak szemcsés alapállományból, hanem rostokból és csillagalaku sejtekből (glia-sejtek) áll; egy faja a póksejt, sok nyulványánál fogva igy neveztetve, mert alakra a kaszás pókhoz hasonlít. Az a szivacsos támasztó állomány, mely a szem fényérző szervében, a recehártyában (ideghártya, retina, l. Szem) előfordul s amit a glia az idegsejteket és idegrostokat egybetartja az agyban és gerincagyban, ugy ez összetartja a retina alakos elemeit egymással, szintén ide sorolható.

A K. gyuladása, általában a test szerveit körülvevő v. azok szöveteit összetartó K. gyuladása, mely a szervek kötőszöveténél szövet közötti gyuladásnak neveztetik. Ha hevenyen foly le, akkor genyedést és tályogokat okoz, ha kronikus lefolyást vesz, akkor a szevek szövetei között hegképződést s ezzel a szervek szöveteinek zsugorodását okozza. A gyuladás tulajdonképeni értelme szerint azonban a bőralatti zsírtartalmu laza K.-nek azon gyuladása, mely mikroorganizmusok bejutása által keletkezik, igen hevesen foly le, gyorsan és nagy területekre terjed szét, mindig genyedéssel jár s a bőrnek és K.-nek gyors elhalását okozza (phlegmone vagy phlegmonosus gyuladás). A baj élénk pirosságot, duzzanatot, forróságot és igen heves fájdalmat okoz a bőrön, magas lázakkal jár és mint fertőzésből eredő baj, a szervezetre igen komoly hatással lehet, mert rövid idő alatt genyes vérmérgezést (pyaemia) és ezzel halált hozhat. Gyógyítása a gyuladásos szövetek gyors és mély bemetszése, kellő fertőztelenítés által sokszor gyorsan elérhető.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is