Kotromani?

(ejtsd: -ics) István, Bosznia bánja 1322-1353, Kotroman István bán és Szerbiai Erzsébet fia, Subics Mladen bán legyőzetése után jutott atyjának trónjára. Mindjárt uralkodása kezdetén Róbert Károly királyunk pártjára állott és annak egyik rokonát, Kázmér kujaviai vajda leányát, Erzsébetet vette nőül. 1324. sikertelenül harcolt Nelipi? herceg ellen, aki Knin királyi várat elfoglalta. 1325. egyesítette Hum földjét, a mai Hercegovinát, bánságával, legyőzvén Miklóst, humi fejedelmet. Ugyanez évben elfoglalta Makarskat és Zavr?jét és igy országát a tengerig terjesztette, sőt Curzola szigetét is megtámadta. 1337-ben XII. Benedek pápa keresztes háborut hirdetett ellene, mint bogomil eretnek ellen, de sikertelenül. 1340. Róbert Károly király tanácsára katolikus lett. 1345. és 1346. Nagy Lajos királyunk pártján harcolt Dalmáciában a horvát pártütők és Velence ellen, de titokban Velence érdekében dolgozott és oka volt Zára elvesztének. Dusan István szerb cár ellen is harcolt, de nagyobb siker nélkül. Életének utolsó éveiben igen jó viszonyban volt Nagy Lajos királyunkkal, sőt a király 1353 julius 20-án K. leányát, Erzsébetet nőül vette. K. személyesen ott volt Budán, mikor leánya Magyarország királynője lett. Még ugyanaz évi szeptember 28-án meghalt és eltemettetett Milesevoban. K. jelleme ugyan nem volt a legtisztább, de okosan fel tudván használni az akkori zavaros időket, alapját vetette a későbbi boszniai birodalomnak és igy útján egyengette unokaöccsének és utódjának, I. Tvrtkonak, az első boszniai királynak. V. ö. Századok 1893. 156-157. old.

Forrás: Pallas Nagylexikon