Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kottanner... ----

Magyar Magyar Német Német
Kottanner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kottanner

Ilona, Albert magyar király özvegyének, Erzsébetnek udvarhölgye. Előbb Gelusch Péter Sopron városi tanácsos neje, kinek elhunyta után Kottanner János bécsvárosi kamarás (vagyis pénztárnok) vette nőül. A Habsburg-házból származott Albert király 1439 okt. 27. hirtelen meghalt, teherben hagyva maga után özvegyét. Fiuutódja nem volt, csak egy Erzsébet nevü kis leánya, kinek K. volt a szárazdajkája. Az özvegy királynőnek orvosai azt mondták, hogy fia lesz; ő tehát mindenkép azon volt, hogy hatalmába kerítse a magyar szent koronát, hogy ha csakugyan fiat szülne, az a királysághoz biztosabban juthasson. A magyar koronát akkor a visegrádi fellegvárban több lakat alatt vasládában őrizték. Erzsébet özvegy királyné Cillei Ulrik gróffal megállapodván abban, hogy a koronát minden áron kézre kell keríteni: megbizta K.-t, mint ravasz, eszes és megbizható nőt, hogy a feladatot végrehajtsa. 1440 febr. 20. és 21. közti éjjelen az elrablás sikerült. K., a Duna jegén át a koronát Komárom várába, az ottan vajudó özvegy királynéhoz vitte. Febr. 22. már megszületett V. László. Ez utószülött csecsemőnek is K. volt a dajkája. Az alig 3 hónapos csecsemőt ő tartotta az ölében Székesfehérvárt 1440. máj. 15. végbement koronázásakor. Ulászló közeledtének hirére K. a koronával, melyet az ő tanácsára a bölcső szalmájába rejtettek el, Erzsébettel és fiával együtt Győrön át Sopronba menekült. Többet nem tudunk K. életéről, mert itt megszakad nagyérdekü emlékirata, melyben részletesen megirta a magyar korona elsikkasztásának történetét. E művet (neve elhallgatásával) Endlicher István László adta ki Lipcsében 1846-ban: Aus den Denkwürdigkeiten der Helene Kottannerin cím alatt. Kútfői méltatását Kerékgyártó Árpád adta 1891. az Irodalomtörténeti Közlemények I. évf.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is