Kovách
1. László (visontai), gazda és politikus, szül. Gyöngyösön
1827 okt. 26., megh. Abbaziában 1889 máj. 7. A jogi pályára készült, az
1847-1848-iki pozsonyi országgyülésen Heves vmegye követe mellett vett részt.
Azután Pest vmegyénél aljegyző lett, a szabadságharc kitörésével azonban
honvédnak állt és századosságig emelkedett. A szabadságharc után Vámos-Györkön
gazdálkodott. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai közé állván, az ott
nyert benyomások hatása alatt Heves vmegyében létesítendő gazdasági egyesület
iránt indított mozgalmat, melynek szervező gyülése 1858 ápr. 8. az ő elnöklete
alatt meg is tartatott és az 1859 jan. 20. lefolyt alakuló gyülésen K.-ot
választották meg elnökül, mely tisztet haláláig 30 éven keresztül viselte.
Évkönyveit is számos éven keresztül ő szerkesztette. 1857-62 közt élénk
irodalmi tevékenységet is fejtett ki a Gazdasági Lapok, Falusi gazda, Magyar
gazda, Gazdasági Füzetek, Kertész-Gazda, Vadász- és Versenylap hasábjain.
Önálló munkája: Értekezés a szántás mesterségéről (Pest 1860). Az alkotmányos korszak
kezdetétől haláláig tagja volt az országgyülésnek, hol a háznagyi hivatalt egy
negyed századon keresztül általános megelégedésre viselte. Működése közben sok
megtisztelés érte, Gyöngyös város díszpolgára lett, az országos magyar
gazdasági egyesület választmányi tagja, a gyapjumosó-gyár elnöke volt. V. ö.
Galgóczy, Emlékkönyv VI. füzet.
2. K. Márk Antal, játszó-prémontrei kanonok, iró, született
Mándokon (Szabolcs) 1815 nov. 21., megh. Bécsben 1855. Tanult Ungvárt, Aradon,
Esztergomban, Kassán. 1821. lépett be a prémontreiek rendjébe. 1838. pappá
szentelték, 1839. nagyváradi konviktusi igazgató, 1844. rozsnyói, később kassai
gimnáziumi tanár. 1850-ben több külföldi országot utazott be, amelyeknek
tanügyi viszonyait tanulmányozta, 1854. rozsnyói gimnáziumi igazgató. Sokat irt
a Religióba, valamint az értesítőkbe. Önálló műve: Norbert, magdeburgi érsek és
fiai (1850).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|