Kovács Albert
Református teologiai tanár, országgyülési
képviselő, szül. Mezőbándon 1838. A gimnáziumot Marosvásárhelyt, a teologiát
Kolozsvárt 1861. végezte. Ezután két évig kollégiumi osztálytanító és
Kontraskriba volt. 1863 őszén az utrechti egyetem hallgatója lett. Két év mulva
tért vissza s még mielőtt elfoglalhatta volna a mezőmadarasi lelkészi állomást,
melyre megválasztatott, a pesti teologiai akadémiához nyert meghivást, amelyen
előbb helyettes, csakhamar azután rendes tanári állást foglalt el s e
minőségben működik ma is, az egyházjogot és gyakorlati teologiát adva elő.
Megteremtője volt a Magyarországi Protestáns Egyletnek, melynek titkári tisztét
aztán az egyesület fennállásáig vitte. Jelen volt ugy a budapesti, mint a
debreceni zsinaton, ugyszintén kezdettől fogva részt vett az egyetemes
konventben, erős meggyőződésének mindenütt és mindenkor nyilt kifejezést adva.
Az országos egyházi közalap ügyeit mint előadó sokáig intézte és vezette, nagy
érdemeket szerezvén ez áldásos intézmény alapítása, népszerüsítése és
megszilárdítása körül. Régóta aljegyzője, jelenleg tanácsbirája is a
dunamelléki református egyházkerületnek. 1881-től fogva országgyülési képviselő
s mint ilyen, jelenleg alelnöke a nemzeti pártnak. Régebben buzgó munkásságot
fejtett ki az egyházi irdalom terén s mint éveken át segédszerkesztője a
Protestáns Egyházi és Iskolai Lapnak, számtalan kisebb-nagyobb dolgozatát
közölte ebben az akkor jó ideig egyetlen egyházi lapban. Szerkesztette továbbá
a Protestáns Teologiai Könyvtárt, melynek 17 kötete a magyar teologiai irodalom
legjelesebb termékei közé tartozik, a Magyarországi Protestáns Egylet
Évkönyveiből három kötetet, az Egyházi Reformot (1871-74) s az Egyházi Szemlét
(1875-1876). Nagyobb dolgozatai s önállóan megjelent művei a következők: A
Protestáns Egylet s a debreceni Figyelmező (Egyházi Reform 1872); Magyar
protestáns énekeskönyv (u. o. 1872-1873); A konvent kérdéséhez (u. o. 1873); A
protestantismus és a véleményszabadság (u. o. 1873); Keresztény dogmatika (Lang
H. után fordította Kereszturi Sándor álnév alatt, Budapest 1876); Egyházjogtan
(u. o. 1878); A keresztény egyház a IV-VI. században (Baur után fordította
Kereszturi Sándor álnév alatt, u. o. 1879).
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|