Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kovács Albe... ----

Magyar Magyar Német Német
Kovács Albe... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kovács Albert

Református teologiai tanár, országgyülési képviselő, szül. Mezőbándon 1838. A gimnáziumot Marosvásárhelyt, a teologiát Kolozsvárt 1861. végezte. Ezután két évig kollégiumi osztálytanító és Kontraskriba volt. 1863 őszén az utrechti egyetem hallgatója lett. Két év mulva tért vissza s még mielőtt elfoglalhatta volna a mezőmadarasi lelkészi állomást, melyre megválasztatott, a pesti teologiai akadémiához nyert meghivást, amelyen előbb helyettes, csakhamar azután rendes tanári állást foglalt el s e minőségben működik ma is, az egyházjogot és gyakorlati teologiát adva elő. Megteremtője volt a Magyarországi Protestáns Egyletnek, melynek titkári tisztét aztán az egyesület fennállásáig vitte. Jelen volt ugy a budapesti, mint a debreceni zsinaton, ugyszintén kezdettől fogva részt vett az egyetemes konventben, erős meggyőződésének mindenütt és mindenkor nyilt kifejezést adva. Az országos egyházi közalap ügyeit mint előadó sokáig intézte és vezette, nagy érdemeket szerezvén ez áldásos intézmény alapítása, népszerüsítése és megszilárdítása körül. Régóta aljegyzője, jelenleg tanácsbirája is a dunamelléki református egyházkerületnek. 1881-től fogva országgyülési képviselő s mint ilyen, jelenleg alelnöke a nemzeti pártnak. Régebben buzgó munkásságot fejtett ki az egyházi irdalom terén s mint éveken át segédszerkesztője a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapnak, számtalan kisebb-nagyobb dolgozatát közölte ebben az akkor jó ideig egyetlen egyházi lapban. Szerkesztette továbbá a Protestáns Teologiai Könyvtárt, melynek 17 kötete a magyar teologiai irodalom legjelesebb termékei közé tartozik, a Magyarországi Protestáns Egylet Évkönyveiből három kötetet, az Egyházi Reformot (1871-74) s az Egyházi Szemlét (1875-1876). Nagyobb dolgozatai s önállóan megjelent művei a következők: A Protestáns Egylet s a debreceni Figyelmező (Egyházi Reform 1872); Magyar protestáns énekeskönyv (u. o. 1872-1873); A konvent kérdéséhez (u. o. 1873); A protestantismus és a véleményszabadság (u. o. 1873); Keresztény dogmatika (Lang H. után fordította Kereszturi Sándor álnév alatt, Budapest 1876); Egyházjogtan (u. o. 1878); A keresztény egyház a IV-VI. században (Baur után fordította Kereszturi Sándor álnév alatt, u. o. 1879).



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is