Kovács Gyula
Közgazdasági iró, szül. Monoron 1856 aug. 1.
Tanulmányait Pécsett és a bpesti jogi karon végezte, hol 1880. avatták doktorrá
s ugyanakkor a miskolci kereskedelmi és iparkamara titkári állását foglalta el,
hol 10 éven keresztül működött. Kerülete képviseletében részt vett az 1880. és
1882. évi kamarai enquete-ben, az 1885-iki budapesti és 1882-iki triesti
kiállítás jury-jében. Az agió ingadozásáról irt tanulmányát a magyar tudományos
akadémia a Dóra-díjjal jutalmazta. Közazdaság cím alatt szerkesztett
szakfolyóirata 2 évfolyamot ért 1890. Baross Gábor meghivására belépett a
kereskedelmi minisztérium szolgálatába, hol iparfejlesztési és belkereskedelemi
kérdésekben dolgozott másfél évig. Működéséhez fűződik a kamarai kerületek
kikerekítése, s az új kamaráknak szervezése. 1891. a kereskedelmi muzeum
aligazgatójává neveztetett ki. E minőségében szervezte ezen intézet
kirendeltségeit a megszállott tartományokban, Konstantinápolyban, Ruszcsukban
stb. Az 1892-ben tartott filippopoli kiállításra őt küldték ki miniszteri
biztosi minőségben a kiállítók képviseletére. A bolgár fejedelem a Sándor-rend
főtiszti keresztjével, a fejedelem anyja, Clementina hercegnő gyűrüvel tüntette
ki. Ujságcikkein kivül, melyeket szaklapokba irt, 1893. hozzákezdett az első
magyar nagyszabáu Kiviteli címtár szerkesztéséhez, mely 8 nyelven jelent meg.
1894. a lembergi országos kiállításon képviselte biztosi minőségben a magyar
iparosokat. Ugyanez évben az antwerpeni nemzetközi kiállítás juryjének tagjává
neveztetett ki és a kereskedelmi miniszter megbizásából a milanói kiállítást
tanulmányozta. Az ezredéves kiállítás előmunkálataiban is tevékeny részt vett.
Önálló művei: a miskolci kereskedelmi kamara 1880-90. évi jelentései, Borsod
vmegye házi ipara, A regale-ügyről c. alatt tanulmányok. Elméleti tanulmányai
alapján 1891. a budapesti tudományegyetem jogi kara magántanárrá képesítette.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|