Kovács Gyula

Közgazdasági iró, szül. Monoron 1856 aug. 1. Tanulmányait Pécsett és a bpesti jogi karon végezte, hol 1880. avatták doktorrá s ugyanakkor a miskolci kereskedelmi és iparkamara titkári állását foglalta el, hol 10 éven keresztül működött. Kerülete képviseletében részt vett az 1880. és 1882. évi kamarai enquete-ben, az 1885-iki budapesti és 1882-iki triesti kiállítás jury-jében. Az agió ingadozásáról irt tanulmányát a magyar tudományos akadémia a Dóra-díjjal jutalmazta. Közazdaság cím alatt szerkesztett szakfolyóirata 2 évfolyamot ért 1890. Baross Gábor meghivására belépett a kereskedelmi minisztérium szolgálatába, hol iparfejlesztési és belkereskedelemi kérdésekben dolgozott másfél évig. Működéséhez fűződik a kamarai kerületek kikerekítése, s az új kamaráknak szervezése. 1891. a kereskedelmi muzeum aligazgatójává neveztetett ki. E minőségében szervezte ezen intézet kirendeltségeit a megszállott tartományokban, Konstantinápolyban, Ruszcsukban stb. Az 1892-ben tartott filippopoli kiállításra őt küldték ki miniszteri biztosi minőségben a kiállítók képviseletére. A bolgár fejedelem a Sándor-rend főtiszti keresztjével, a fejedelem anyja, Clementina hercegnő gyűrüvel tüntette ki. Ujságcikkein kivül, melyeket szaklapokba irt, 1893. hozzákezdett az első magyar nagyszabáu Kiviteli címtár szerkesztéséhez, mely 8 nyelven jelent meg. 1894. a lembergi országos kiállításon képviselte biztosi minőségben a magyar iparosokat. Ugyanez évben az antwerpeni nemzetközi kiállítás juryjének tagjává neveztetett ki és a kereskedelmi miniszter megbizásából a milanói kiállítást tanulmányozta. Az ezredéves kiállítás előmunkálataiban is tevékeny részt vett. Önálló művei: a miskolci kereskedelmi kamara 1880-90. évi jelentései, Borsod vmegye házi ipara, A regale-ügyről c. alatt tanulmányok. Elméleti tanulmányai alapján 1891. a budapesti tudományegyetem jogi kara magántanárrá képesítette.

Forrás: Pallas Nagylexikon