Kovács Lajos
Képviselő s publicista, szül. Homokon 1812
febr. 25., megh. Szatmáron 1890 dec. 19. Alsó iskoláit Nagy-Bányán végezte,
1827. pedig Pozsonyba ment, hol bölcseletet és jogot hallgatott. Ekkor lépett
föl Széchenyi István gróf nagyszabásu reformátori terveivel, melyek a fiatal K.
lelkét annyira megragadták, hogy elhatározta magát a közgazdasági pályára
képezni s e célból Selmecre ment a bányászati akadémiára, hol magát e szakban
kiművelte, s ezért későbben ismételten megkinálták bányászati alkalmazásokkal,
de K. az akkori viszonyok között nem akart kormányhivatalnok lenni, hanem csak
elméletileg foglalkozott a bányászattal, s a nemzetgazdaság egyéb ágaival.
Selmeci tanulmányait befejezve, előbb Pozsonyba, majd Erdélybe, Kolozsvárra
ment, hol akkor nyilt meg az 1834-iki nevezetes országgyülés. Itt lépett szoros
barátságra Kemény Zsigmond báróval, kivel együtt szerkesztette az Erdélyi
Hiradót s a zsurnalisztai pályán nagy tehetséget s ügyességet fejtett ki. 1837.
szolgabiró lett Szatmár vármegyében, 1839. pedig képviselővé választották u. o.
a pozsonyi országgyülésre a már akkor nagyhirü publicistát és Széchenyi István
gróf elsőrendü hivét s barátját, ki annak munkás és nagytehetségü segéde volt
országos reformjai valósításában. Az 1848-iki korszakalkotó országgyülésre
Pestre, Nagy-Bánya városa választotta meg a képviselőházba. Midőn Széchenyi
István gróf közlekedésügyi miniszter lett, a vámügyi és vizépítészeti osztályok
vezetsét K.-ra bizta mint egyik legbefolyásosabb miniszteri tanásosára. Midőn
Széchenyi István gróf betegsége folytán a tárcától visszalépni kényszerült:
egyidőre K. vette át az ügyek vezetését s vezette a forradalmi miniszter,
Csányi László kinevezéseig. Már akkor előintézkedéseket tett az erdélyi,
nagyváradi és debreceni vasútvonalak kiépítése iránt. A szabadságharc alatt
Debrecenben a békepárthoz tartozott Kemény Zsigmond báróval s Kazinczy Gáborral
s annak értekezletei s olykor Görgey Arturral találkozásai az ő lakásán
tartattak s ez irányban sokat működöt a publicistai és hirlap téren. Mint
Széchenyi István gróf ragaszkodó hive s iskolájának egyik legkitünőbb
tanítványa, Kossuth merészebb rendszabályait, s kockáztató politikáját
mindenkor ellenezte, s ily értelemben a debreceni parlamentben gyakran és
erélyesen szólalt fel; ezért a politikai üldözések nagyobb fokát ki is kerülte
s avasi birtokára vonulva, békén folytathatta közgazdasági tanulmányait s
tervezéseit. Ez irányban sokat dolgozott, többek közt önállóan megjelent tőle:
Der Theiss-Köröser Kanal (Bécs 1864). Főmunkája: Gróf Szécheny István
közéletének három utolsó éve, 1846-48; Kisérlet, a rendezési kérdések
megoldására (Pest 1836); A Békepárt története (Budapesti Szemle, 1883).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|