Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kovács Lajo... ----

Magyar Magyar Német Német
Kovács Lajo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kovács Lajos

Képviselő s publicista, szül. Homokon 1812 febr. 25., megh. Szatmáron 1890 dec. 19. Alsó iskoláit Nagy-Bányán végezte, 1827. pedig Pozsonyba ment, hol bölcseletet és jogot hallgatott. Ekkor lépett föl Széchenyi István gróf nagyszabásu reformátori terveivel, melyek a fiatal K. lelkét annyira megragadták, hogy elhatározta magát a közgazdasági pályára képezni s e célból Selmecre ment a bányászati akadémiára, hol magát e szakban kiművelte, s ezért későbben ismételten megkinálták bányászati alkalmazásokkal, de K. az akkori viszonyok között nem akart kormányhivatalnok lenni, hanem csak elméletileg foglalkozott a bányászattal, s a nemzetgazdaság egyéb ágaival. Selmeci tanulmányait befejezve, előbb Pozsonyba, majd Erdélybe, Kolozsvárra ment, hol akkor nyilt meg az 1834-iki nevezetes országgyülés. Itt lépett szoros barátságra Kemény Zsigmond báróval, kivel együtt szerkesztette az Erdélyi Hiradót s a zsurnalisztai pályán nagy tehetséget s ügyességet fejtett ki. 1837. szolgabiró lett Szatmár vármegyében, 1839. pedig képviselővé választották u. o. a pozsonyi országgyülésre a már akkor nagyhirü publicistát és Széchenyi István gróf elsőrendü hivét s barátját, ki annak munkás és nagytehetségü segéde volt országos reformjai valósításában. Az 1848-iki korszakalkotó országgyülésre Pestre, Nagy-Bánya városa választotta meg a képviselőházba. Midőn Széchenyi István gróf közlekedésügyi miniszter lett, a vámügyi és vizépítészeti osztályok vezetsét K.-ra bizta mint egyik legbefolyásosabb miniszteri tanásosára. Midőn Széchenyi István gróf betegsége folytán a tárcától visszalépni kényszerült: egyidőre K. vette át az ügyek vezetését s vezette a forradalmi miniszter, Csányi László kinevezéseig. Már akkor előintézkedéseket tett az erdélyi, nagyváradi és debreceni vasútvonalak kiépítése iránt. A szabadságharc alatt Debrecenben a békepárthoz tartozott Kemény Zsigmond báróval s Kazinczy Gáborral s annak értekezletei s olykor Görgey Arturral találkozásai az ő lakásán tartattak s ez irányban sokat működöt a publicistai és hirlap téren. Mint Széchenyi István gróf ragaszkodó hive s iskolájának egyik legkitünőbb tanítványa, Kossuth merészebb rendszabályait, s kockáztató politikáját mindenkor ellenezte, s ily értelemben a debreceni parlamentben gyakran és erélyesen szólalt fel; ezért a politikai üldözések nagyobb fokát ki is kerülte s avasi birtokára vonulva, békén folytathatta közgazdasági tanulmányait s tervezéseit. Ez irányban sokat dolgozott, többek közt önállóan megjelent tőle: Der Theiss-Köröser Kanal (Bécs 1864). Főmunkája: Gróf Szécheny István közéletének három utolsó éve, 1846-48; Kisérlet, a rendezési kérdések megoldására (Pest 1836); A Békepárt története (Budapesti Szemle, 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is