Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kovacsóczy... ----

Magyar Magyar Német Német
Kovacsóczy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kovacsóczy

1. Farkas, erdélyi államférfiu, történetiró, a Báthoryak nevezetes kancellárja, szül. 1540 körül a szlavoniai részekből Erdélybe vándorolt nemesi családból, megh. Szamosújvárt 1594 szept. 11. Padovában tanult Báthory Istvánnal együtt, aki, midőn fejedelem lett, maga mellé vette, sőt magával vitte Lengyelorsszágba is, hol (1576-78) mint az erdélyi államügyek kancellárja szerepelt. 1578. Báthory Kristóf kancellárja lett és közvetítő volt a fejedelmi kormány és Báthory István között. Báthory Kristóf halála után Zsigmond fejedelem kiskorusága alatt előbb a 12-es tanács, majd (1538) a triumviratus tagja, a kancellári tisztet mindvégig megtartotta. 1594. a törököktől való elszakadást ellenezve, Báthory Boldizsárhoz csatlakozott, kinek szomoru sorsában osztozott; aug. 28. elfogták és szept. 11. a szamosújvári börtönben lefejezték. - Fia, István, Bethlen Gábor alatt szintén a kancellári méltóságot viselte; megh. 1640 körül. V. ö. Szádeczky, K. F. (1891); életrajza ugyancsak Szádeczkytől (ki K. munkáit is kiadta 1891.) a Történeti életrajzok-ban.

2. K. Mihály, iró és hirlapiró, született Sződön (Pest) 1802., megh. Pesten 1846. Eleinte a papi pályára készült Egerben, de később tervét megváltoztatván, Pestre ment, jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet nyert. Pesten már gyakorta irt és fordított az Aurorába és Muzarionba, egy ideig érintkezett Kisfaludy Károly irói körével s magára vonta Kazinczy figyelmét is, de igazi működése Kassán kezdődik, hol akadémiai helyettes tanár lett. Ott kezdte 1836-37. a Szemlélő címü lapot, később a Nefelejts c. almanachot. 1841. Pestre költözött és ott eleinte a Literaturai Lapok szerkesztését, majd (1843) a Nemzeti Ujságét vette át. A folytonos megfeszített munka ölte meg és elforgácsolt ereje következtében igazán értékes művet mégsem teremtve szállott a sírba. Egyébként mégis nyomot hagyott művei a következők: A János-lovagrend története (1837); Barátságos vizsgálat az angol egyházról és reformátióról (1838) és A ker. vallás védlelke a birodalomnak és trónoknak (1837). A két uróbbi fordítás, miben K. nagy ügyességgel birt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is