Kovamoszatok
(növ., Bacillaria aceae, Diatomaceae, oszlókafélék), az
algákhoz tartozó magán vagy csoportosulva élő számos növényke. Sejtjök egy v.
több; protoplazmagomolyában barna (diatomin), sőt zöld festék van, de keményítő
nincs benne; átsajátító működésük első látható eredménye a zsíros olaj. Sejtjök
falát a kovasav oly sűrün járja át, hogy elpusztulhatatlan marad s ennélfogva a
föld kérgének fölépítéséhez is hozzájárul (p. a tokaji kártyakő). A kova
azonban nem egyenletesen járja át a sejtfalat, hanem két lapos teknőben, melyek
mindegyike a szélén olyképen peremes, hogy a fedőteknő pereme a fenékteknőét
iskátulafödél módjára fogja körül. A teknő lapjának felszine nem sima, hanem
bordásan, recésen v. szemölcsösen vastagodik. Az élő sejt rendesen nem
növekszik. Szaporodása feleződéssel következik be. Az eddig ismeretes 1500
faját az együtt- vagy különélés, a teknő alakja és minősége, végre a
festőplazma gomolyainak száma szerint csoportosítják. Édes és sós vizben néha
annyira elszaporodnak, hogy tőle a viz szines lesz. A teknők
összehalmozódásából képződött földet vagy port tripolaföld, simítópor, csiszoló
pala néven köszörülésre, csiszolásra, simításra használják (p. Szurdok-Püspöki
tripolája a Mátrában). V. ö. Filarszky, A K.-ról, Term.-tud. Közl., Pótfüzet
1892. L. még Bekérgezés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|