Kovászna

nagyközség Háromszék vmegye orbai j.-ban, (1891) 3873 magyar és oláh lakossal, a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, gyujtószálkagyára. K. nevezetes sokféle és ritka ásványos forrásairól; legnevezetesebb a község közepén fakadó Pokolsár, egy nagy fedett vizmedence, melynek 10 foku égvényes konyhasós savanyuvizét a fenéken levő iszappal együtt az óriás mennyiségben folytonos morajjal feltörő szénsav örökös forrásban tartja. A gázfejlődés néha annyira fokozódik, hogy felszakgatja a medence deszkapadozatát s súlyos köveket dobál fel; a kitörés 3-4 napig tart s utána tátongó tölcsér marad a medence helyén, melyet több száz szekér kő is alig bir betölteni. Ily nagyobbszerü kitörések 1837., 1856. és 1885. voltak. A csúzos és köszvényes bajok ellen használt Pokolsáron kivül van itt a Mikesfürdő, Cifrakút (vasas savanyuviz), Horgáckút (égvényes konyhasós savanyuviz), sósfürdő s gázfürdő (gőzlő), melyeket vérhiány, gyomor-, bél- és tüdőhurutok ellen használnak. A fürdővendégek elhelyezésére 300 szoba van a községben; újabban nyaralók is épülnek. Az említetteken kivül számos magántelken van savanyuvizforrás és gázkiömlés.

Forrás: Pallas Nagylexikon