Közép-India

hivatalos neve 9 együvé tartozó ügynökségnek középső Kelet-Indiába, melyek az indauri Agent of the Governor-General for Central-India fenhatósága, tehát közvetlen a kalkuttai központi kormányzás alá tartoznak. K. területe 194,466 km², mely az É. sz. 21°24" és 26°52", meg a K. h. 74° és 83° közt terül el. K. összes népessége (1891) 10.139,570, vagyis 52 lélek 1 km²-re; köztük körülbelül 8 millió hindu, félmillió moszlim, 50 dsain, 10 ezer keresztény, stb. K. 9 ügynökségre van osztva; ezek: Indaru helytartóság (residency), Cvaliar, Bhopal, Bundelkhand, Bagalkhand, Malva, Bhopavar, Deputy-Bill és Guna ügynökségek (agency), amelyeket, számos apró részre darabolva, benszülött fejedelmek birtokolnak, angol fönhatóság alatt. Ezen benszülött hindu hűbér-urak viszonya az angol koronához nagyon különböző; legtöbbje adót fizet, külön közigazgatási hatásköre van, de működését az angol kirendeltségek ellenőrzik. K. nyugati részében mintegy 90 ilyen angol védnökség alatt álló fejedelem uralkodik.

K. volt a hindu kultura bölcsője és központja; az udsaini fejedelmi udvarban éltek az ó-hindu eposzok költői, köztük Szakuntala és Kalidasza; néhány száz évvel később pedig Dsai-Szing csillagász is itt állította fel csodás obszervatoriumát. Ez a kultura azonban csaknem nyomtalanul eltünt, és K. az utolsó századokban a pusztító és véres irtó háboruk szinhelye volt. Különösen a XVIII. sz.-ban, mikor a mahratták uralma megnövekedett s a pindari martalócok rablóhadjáratai gyakoribbak lettek. A hadjárat, melyet az angolok ezen utóbbiak ellen viseltek, némileg megmentette K.-t a végső pusztulástól; sir John Malcolmnak sikerült (1817-1821) a rablóbandákat kiirtani és a békét helyreállítani. V. ö. Forsyth, The Highlands of Central India (London 1871).

Forrás: Pallas Nagylexikon