Középsebesség

legtöbbször a hátrahagyott útnak az út megtevéséhez szükséges időhöz való viszonya s értékét megkapjuk, ha az út hosszát az időegységek (legtöbbször a másodpercek) számával elosztjuk. Ilyen esetekben föltesszük, hogy mozgó test minden része egyenlő v. egyenlőnek vehető utat tesz meg. A folyami hidraulikában azonban más értelmezése van a K.-nek. A viz egyes részecskéi ugyanis oly csekély összefüggésben vannak egymással, hogy ez már a legkisebb behatás föllépésénél is változást szenved: a folyóviz egyes részeinek sebességére tehát nemcsak a meder minden kis egyenetlensége és alakváltozása, hanem még irányváltozása is (kanyarulat) befolyást gyakorol; sőt még a viznél sokszorosan könnyebb levegő mozgása (a szél) is. Itt tehát nem lehet a K. fogalmát nagyobb távolságra kiterjeszteni, minthogy mér ugyanazon szelvény különböző helyein is a legkülönbözőbb sebességek észlelhetők; K. tehát az egy pontnál, illetve ugyanegy szelvényben észlelt különböző sebességek átlagos értéke s ezt ugy kapjuk meg, ha a szelvényen az időegység alatt átfolyó viztömeg mennyiségét a szelvény területével elosztjuk. Minthogy ezek szerint a viztömeg-mérés igen fáradságos és időrabló munka, mert a viz sebességét mindama helyeken meg kell mérni, ahol benne valószinüség szerint változás áll be, ennélfogva a vizimérnökön régóta törekszenek egy oly helyet föltalálni a folyó keresztszelvényében, melynek sebessége állandó viszonyban áll a K.-hez, hogy igy egyetlen vagy legalább kevés tényleges mérésből ki lehessen a K.-t számítani. Ezen viszony föltalálása azonban mindeddig nem sikerült.

Forrás: Pallas Nagylexikon