kőzet

A Föld kérgét alkotó, különféle ásványokból álló anyagok összefoglaló neve. A kőzetek v. többféle ásványból épülnek fel, mint pl. a gránit, v. túlnyomóan egyféle ásványból, mint a mészkő és a dolomit. A kőzeteket keletkezésük szerint magmás, üledékes és átalakult kőzetcsoportba soroljuk. A magmás kőzetek részben a kéregben rekedt izzó magma lassú kihülésével, kristályosodásával; részben a felszínre ömlő láva megszilárdulásával jöttek létre. Az előbbieket mélységi magmás. az utóbbiakat vulkáni kiömlési, illetőleg a szétfröccsenő lávából és a kráterből kiszakított egyéb kőzetanyagból létrejötteket vulkáni törmelékes kőzeteknek nevezzük. Az üledékes kőzetek a felszínen levő kőzetek pusztulásával, aprózódásával és mállásával keletkeztek. Aprózódással a kőzet egyre kisebb darabokra esik szét anélkül, hogy kémiai összetétele megváltozna. A mállás a kőzet kémiai tulajdonságait változtatja meg. A víz (különösen, ha kémiai hatóanyagokat: oxigént, szénsavat és egyéb savakat tartalmaz) kioldja a kőzetekből az oldható ásványokat. Egyes ásványok víz felvételével alakulnak át. A baktériumok, gombák, zuzmók és mohák savas anyagok termelésével mállasztják a kőzetet. A mállással és aprózódással keletkezett oldatokat és a főleg oldhatatlan ásványokból álló törmelék túlnyomó részét a víz, a szél és a jég üledékgyujtő medencékbe, szárazföldi mélyedésekbe, tavakba és tengerekbe szállítja. Az üledékgyűjtő medencékbe kerülő oldatanyagból vegyi üledékes, a törmelékekből törmelékes üledékes, a korallok, csigák, kagylók, planktonok, növények maradványaiból szerves eredetű üledékes kőzet keletkezik. A nagyobb mélységbe kerülő kőzet a nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására átkristályosodik, részben réteges, palás szerkezetű ún. átalakult kőzetté válik.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• Föld
• ásvány
• gránit
• mészkő
• dolomit
• láva
• szél
• tenger