Közigazgatási bizottság
A törvényhatóságok kebelében az 1876. VI. t.-cikk által
felállított bizottság. Hatáskörét a most említett törvény határozza meg. Az
alaptörvénynek csekély módosítását tartalmazza az 1882. XX. t.-c. A K. kétféle
tagokból áll, u. m. a törvényhatósági közgyülés által választott tagokból és
olyanokból, kik hivataluknál fogva tagjai a K.-nak. Választható csak az, aki a
törvényhatósági bizottságnak is tagja, ennek a tagságnak megszüntével a K.-i
tagság is megszünik. A választás 2 évre szól, s kijelölés nélkül
szavazatlapokkal titkosan történik. A megválasztáshoz viszonylagos többség
elegendő. Hivatal szerint tagjai: a főispán, illetőleg főpolgármester, az
alispán, illetőleg polgármester, a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki
elnök, a főorvos, a kir. pénzügyigazgató, a királyi államépítészeti hivatal
főnöke, aki 1882 óta a posta- és távirdaügyeket is képviseli; a tanfelügyelő, a
kir. ügyész és (1882 óta) a földmivelési miniszter által kinevezett
közgazdasági előadó. A fővárosban: a főjegyző helyett az első alpolgármester, a
királyi pénzügyigazgató helyett a királyi adófelügyelő; továbbá az
államrendőrség főkapitánya és a második alpolgármester. Elnöke a főispán
(főpolgármester); akadályoztatása esetében az alispán (polgármester). A
hivatalnok s tisztviselő tagok egyszersmind előadók. A K. hatásköre háromféle.
Eljár ugyanis a törvény által hatásköréhez utasított ügyekben: a) mint elsőfoku
közigazgatási hatóság; b) mint felebbviteli közigazgatási hatóság; c) mint
részint elsőfoku, részint felebbviteli fegyelmi hatóság. Az államkormányhoz
viszonyát illetőleg a K. a miniszteri rendeleteket végrehajtatja, s azok
végrehajtását ellenőrzi. Ha a rendelet végrehajthatósága ellen aggályai vannak,
az iránt a minisztert figyelmeztetheti, de egyúttal akként intézkedni tartozik,
hogy a rendelet, ha azt a miniszter kifejezetten vagy hallgatag fentartja az
által, hogy 14 nap alatt nem válaszol, azonnal végrehajtassék. Kivételt
képeznek az országgyülésileg meg nem szavazott adók s újoncok tényleges
behajtására, illetőleg kiállítására vonatkozó rendeletek, melyeket a K. végre
nem hajthat, hanem további intézkedés végett a törvényhatósági közgyüléshez
áttenni tartozik. A K. továbbá minden félévben a közigazgatás összes ágainak
állapotáról tüzetes jelentést tesz a kormánynak, s javaslatba hozhatja a
szükségeseknek talált s a kormány vagy törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
A törvényhatósághoz viszonyát illetőleg intézi s ellenőrzi a közgyülés által a
bizottság körébe tartozó ügyekben alkotott szabályrendeleteket s hozott
határozatokat, jogosítva levén a törvénytelennek talált határozat végrehajtását
felfüggeszteni, s az illető szakminiszter határozatát kikérni. A tagoknak
kötelezettségét és felelősségét közelebbről a törvény határozza meg. L.
Bizottsági tagok felelőssége.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|