Közjegyző

jogcselekmények felvételére s hitelesítésére államilag megbizott hiteles személy. Hazánkban a K.-i intézményt az 1874. XXXV. t.-c. léptette életbe, melynek több tekintetben lényeges módosítását az 1886. VII. t.-cikk tartalmazza. A K. hatásköre kiterjed: közokiratok és végrendelkezések felvételére; tanusítványok kiállítására, okiratok és értéknemüek őrizetére; hagyatéki ügyek körüli eljárásra; birói és gyámhatósági megbizatások teljesítésére. Bizonyos esetekben a jogügylet érvényességéhez K.-i okirat szükséges; bizonyos más esetekben okirat által való bizonyítás csak K.-i okirattal történhetik. Ide tartoznak főleg a házastársak s jegyesek között létrejött szerződések; házastársak v. jegyesek által egymás részére kiállított okiratok, amennyiben azok mint bizonyító okiratok harmadik személyekkel szemben használtatnak; vakok, siketnémák, siketek és némák által kiállított okiratok. Ezek a megszorító intézkedések váltókra ki nem terjednek, de a vakok által kiállított váltónyilatkozatok váltójogi hatályához az aláírásnak K.-i hitelesítése szükséges. Az okiratok s végrendeletek felvétele körül követendő eljárást a törvény szabályozza. Tanusítványok - közokirat erejével - csak a törvény által meghatározott tényekről és körülményekről állíthatók ki. A törvénynek megfelelően kiállított K.-i okirat alapján egyenesen kielégítési végrehajtásnak van helye. A K.-t az igazságügyminiszter nevezi ki. Képesítési kellékek: teljes kor, magyar állampolgárság, az állam hivatalos nyelvének (a magyar nyelv) teljes birása, ügyvédi v. birói gyakorlati vizsga letétele s 3 évi közjegyzői gyakorlat v. 4 évi birói, ügyészi, ügyvédi működés. Nem nevezhető ki, aki csőd v. gondnokság alatt áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá van helyezve, aki szabadságvesztés-büntetés alatt van; nyereségvágyból eredő bűntett v. vétség miatt elitélve volt; hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt áll; erkölcsi tekintetben kifogás alá eshetik. A K. nem lehet egyszersmind országgyülési képviselő, gyakorló ügyvéd, nyilvános tanár; nem viselhet más közhivatalt vagy szolgálatot s nem űzhet semmi más oly foglalkozást, mely állásával össze nem fér. A K. biztosítékot tartozik letenni és pedig Budapesten 7000 forintot; 20,000 lakossal biró városban 4000 más helyeken 2000 frtot. A K.-i állás megszünésének a halál esetén kivül rendes módja a lemondás. Egyéb eseteket a törvény határoz meg, mely egyúttal a K.-nek függetlensége érdekében elmozdíthatalanságot biztosít. K.-i jelölt csak az, aki mint ilyen a K.-i kamaránál bejegyezve van. A bejegyzésnek feltételeit s a K.-i jelöltnek hatáskörét a törvény határozza meg. A K.-k felett gyakorlandó felügyeletre szolgálnak a K.-i kamarák, melyeknek számát és székhelyeit az igazságügyminiszter határozza meg. A K. fegyelmi birósága a helybeli királyi törvényszék elnökének elnöklete alatt a törvényszék két birájából s a K.-i kamara két tagjából áll. Fegyelmi büntetések K.-nél: irásbeli feddés, pénzbirság 50-1000 frtig és elmozdítás. - A K. e minőségben teljesített működéséért munkadíjat, irásdíjat s a megfelelő esetekben távozási és utazási költséget számíthat fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon