Közmunka

a történelem folyamán nagyon sokféleképen módosult fogalom. Az ókorban az egyiptomiak, görögök, rómaiak fejletlen, natural államgazdasága mellett sokszor volt arra szükség, hogy az állam a maga köztevékenységének végzése közben polgárainak tényleges személyes szolgálatait használja fel. A nagy nemzeti vagy államis városi építkezések tulnyomó részben közmunkákkal létesültek. A közép- s az újkorban egész a közteherviselés idejéig az utak készítése, a vizek szabályozása s az ehhez hasonló közérdekü munkálatok neveztettek e néven és az említett időkben a jobbágy-osztály vállaira nehezedtek. A közteherviselés ideje óta e közmunkák kiterjedtek az összes polgárokra, körülbelül ezzel egyidejüleg azonban minden állam törvényhozása intézkedett arról, hogy e közmunkák a megfelelő pénzegyenérték lefizetése által megválthatók legyenek. Hazánkban ma az 1890. I. t.-c. intézkedik a közmunkákról, amelyekhez csupán az utak (l. Közutak) készítéséhez és fentartásához szükséges munkákat sorozzák. Mivel azonban e közmunkák egy része nem természetben, hanem pénzben szolgáltatandó be, más része pedig akár pénzben, akár természetben róható le: különbség támadt az útépítési járandóságok (l. Útadó) között s ma már szorosabb értelemben csupán csak a természetben kézi munkával v. igás állatokkal lerótt útadót nevezik közmunkának. V. ö. Hieronymi K., A K.-ügyek állami kezelése Franciaországban (Bpest 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon