Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Közös minis... ----

Magyar Magyar Német Német
Közös minis... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Közös minisztériumok

a magyar állam és Ausztria közös ügyeinek (l. o.) kezelésére hivatott kormányzati főhatóságok, melyek megfelelően ez ügyek három főcsoportjának: közös külügyi-, hadügyi-, pénzügyi minisztériumok (1867. XII.) és hatáskörük röviden a következőkben foglalható össze: A közös külügyminisztérium külállamokkal rendszeres összeköttetéseket tart fenn, a monárkia, vagyis Magyarország és Ausztria jogait s érdekeit a külfölddel szemben támogatja; általános jellegü nemzetközi ügyek elintézésében részt vesz, valamint eljár a nemzetközi szerződések, forgalom, kereskedés, közlekedés ügyeiben; továbbá a külügyminiszter egyszersmind az uralkodóház minisztere is, tehát a dinasztiának családi és magánjellegü ügyei, melyeknek azonban néha közjogi vonatkozásaik is vannak (házasságkötések, renunciációk stb.), szintén hatáskörébe tartoznak. A közös hadügyminisztérium a közös hadseregnek, a szárazföldinek ugy mint a tengerészetnek ügyeit vezeti; a honvédség ellenben a honvédelmi minisztérium alatt áll, kivéve háboru okából történt mozgósítás esetén, midőn a királytól kinevezett fővezérnek alárendelt és költségei a közös hadügyi budget terhére esnek. Áll az elnöki hivatalból és 15 osztályból. Ezeken kivül a tengerészeti ügyek külön önálló osztályt alkotnak a közös hadügyminisztert képviselő főnök alatt, aki egyszersmind a tengerészet főparancsnokának tekintetik. A közös pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik a közös költségvetés tervezetét elkészíteni és a delegációk elé terjeszteni; a megszavazott költségvetés összegét a törvényes arányban a két államra kivetni, átvenni és a budget szerint felhasználni; a közös jótállás alatt levő függő államadósságokat kezelni és esetleg, ha a két országgyülés hozzá járult, a közös kölcsön felvételével eljárni; végre ide tartozik még Bosznia és Hercegovina igazgatása is, melynek okkupációja a két állam közös külügye.

A K. a közös ügyek mellett sem az egyik, sem a másik állam külön kormányzatát nem vihetik, arra befolyást nem gyakorolhatnak, mig ellenben a két állam kormányainak alkotmányos befolyásuk van a közös ügyek vezetésére. Az előforduló közös tanácskozásoknál a király, vagy külön megbizása alapján a külügyminiszter elnököl, ami azonban nem bir a külügyminiszternek sem az egyes miniszterek, annál kevésbbé a két állam miniszterelnökei fölött való rangelsőbbségének értelmével. Az ily tanácskozásoknak megállapodásai, továbbá a két állam minisztériumának mindegyikére csak annyiban kötelezők, amennyiben azokhoz az illető minisztérium vagy a tanácskozásnál, v. külön minisztertanácsi határozattal hozzájárult. Felelős mindegyik miniszter a hatáskörébe tartozó ügyekért, valamint együtt felelősségre vonás jogát a delegációk gyakorolják. Mindegyik bizottság jogosított oly esetben, midőn az alkotmányos törvények megsértése miatt ez szükségesnek mutatkozik, a perbefogást indítványozni. És ha a vád alá helyezésre a bizottságok megállapodtak, a delegációk alakítják meg a biróságot. Mindegyik bizottság azon országnak, melyet képvisel, független állásu, jogtudó polgárai közül külön-külön 24 tagot választ és a másik által javaslatba hozottak közül indokolás nélkül 12-őt törölhet; továbbá a vádlottaknak szintén joguk van együtt és összesen 12 tagot törölni, de ugy, hogy a megmaradt 12 tagu biróság kebelében a bizottságok által külön-külön választottak száma egyenlő legyen. Ha pedig a közös pénzügyminiszter ellen a függő adósság kezelése körüli viszásságok miatt emeltetnék a vád, miután az nem tartozik a közös ügyekhez, a perbefogást csak a két országgyülés egyező megállapodása határozhatja el, de a biróságot ez esetben is a delegációk, az említett módon alkotják.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is