Központi Kárpátok

az Északnyugati Kárpátok s általában az egész Kárpátrendszer legmagasabb csoportja, Árva, Liptó és Szepes vmegyében. A hegycsoport D-en a Vág és Poprád lapálya határolja, melyek vizválasztója (Hochwald) az Alacsony-Tátrával hozza némi összefüggésbe; Ny-on az Árva, K-en a Poprád és Dunajec folyó jelöli határát, mig É-on a galiciai lapályra és dombvidékre ereszkedik alá. A K. ezen nagy kiterjedésü csoportja e szerint Ny-ról K-re húzódik, K-i részében azonban inkább É-felé kanyarodván. Szerkezetére s külső alakulatára nézve egymástól lényegesen elütő tagokra oszlik. A K. gerince nyugaton az Árva és Vág összefolyásánál emelkedő Sip-heggyel (1169 m.) kezdődik s Ny-i szakasza, mely innen a kvacsáni völgyig terjed, Arva-Liptói mészkőhegységnek (l. o.) neveztetik. Ezen D-felé meredek homlokzattal, É-felé fensíkszerüleg lassan aláereszkedő láncolat, melynek legkisebb gerincmagassága a 730 m-ig csökken, 3 nagyobb csoportra, a Sip (1169 m.), a Choco (1613 m.) és Proszéki hegy (1373 m.), csoportjára oszlik s jellemző vonása, hogy az É-felől lassan emelkedő, aránylag alacsony főgerinc D-felé magasra emelkedő s a Vág lapályra hirtelen ereszkedő, egymástól szaggatott szűk völgyektől elválasztott oldalágakat ereszt. A kvacsáni völgytől s az innen a Studena völgyébe átvezető hutii hágótól kezdve a K. jellege teljesen megváltozik; határozottan kifejlődött tipikus gerinchegységgé válik, melynek ezerszeresen csipkézett sziklás főgerincéből hasonló külsejű, helyenként azonban terjedelmes havasi legelőktől borított s mélyre bevágódott völgyektől szeldelt oldalágak indulnak ki É- és D-felé. A K. ezen szakasza, mely a mészkőhegység minden jellemző sajátságát mutatja, Liptói-havasok (l. o.) neve alatt közvetetlenül csatlakozik a Magas-Tátrához, melytől a Tycha-Völgy és a Fehér-Dunajec közti Liliove hágó választja el. A Liptói-havasok magassága is jóval jelentékenyebb; főbb csúcsai a Banikov (2178 m.), Placslivo (2126 m.), Velka Kamenista (2128 m.) a főgerincen, a Velki vrch (2184 m.), Jakubina (2189 m.) és Bisztra (2250 m.) az oldalágakon. A Liliove hágón tul a Magas-Tátra kezdődik (l. Tátra). A Magas-Tátrához ÉK-en a gerincével reá derékszög alatt álló s vele a Zsgyár hágó által (1081 m.) összefüggőleg a Szepesi Magura hullámosan domborodó hegyháta alkotta alacsonyabb hegycsoport (Repiszko 1267 m.) csatlakozik. Ezen alacsony dombvidékről É-ra a Dunajec ismert áttörésénél a Pieninek festőileg szép csoportja emelkedik (Koronahegy 982 m.) mint a K. legészakibb tagja. A K. hatalmas heglánca természetszerüleg lényeges akadályokat gördít a közlekedés elé. Az egész hegység gerincén, csak három közlekedési út vezet át, u. m.: az Árva-liptói-mészhegységen át Rózsahegyről Alsó-Kukinba (a 730 m. magas Bresztova nyergen át), a szepesi Magurán át Barlangligetről Juorgovba (az 1081 m. magas Zsgyár hágón át) és Béláról Szepes-Ófalura (a 956 m. magas Magura nyergen át). Másodrendü utak vezetnek még Lucskiről Oszádkára, Kvacsánból Zuberecbe, Rókuszról Javorinába (a Kopa hágón át 1773 m.). A még fenmaradó átjárók mind csak turistautak. Az irodalmat l. a Tátra cikknél.

Forrás: Pallas Nagylexikon