Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
község civil paris...
község incorporate...
község parish
község village
község álta... adopted roa...
közsegély relief
közsegélybe... to be on th...
közsegélybe... pauper
közsegélybe... child in re...
közsegélybe... to be on th...
közsegélybő... to come upo...
közsegélyhe... to pauperiz...
közsegélyre... relief tick...
községi communal
községi municipal
községi adó... scot and lo...
községi adó... rating
községi és ... rates and t...
községi jel... communalist...
községi tan... parish coun...

Magyar Magyar Német Német
község Gemeinde (e...
község Landgemeind...
községi kommunal

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Község

általában meghatározott területen együtt lakó s hasonló érdekek és célok által szorosabb összefüggésben álló polgár-testületeknek helyközössége. A politikai államtestben a legkisebb vitális egység, mint a társadalmi testben a család. Városok és faluk bármenyire különbözők is jellemökre és természetökre, fogalmilag egyaránt K.-ek. A tételes törvény, jelesül az 1871. XVIII. és az 1876. V. t.-c. helyébe lépett 1886. XXII. t.-c. szerint K. alatt értjük: a) a rendezett tanáccsal biró városokat; b) a nagy- és c) a kisközségeket. A nagy- és kiközségek abban egyeznek, hogy rendezett tanáccsal nem birnak, ellenben egymástól abban különböznek, hogy a törvény által a K.-re ruházott teendőket a nagyközségek saját erejükből teljesíteni képesek, a kisközségek ellenben erre nem képesek, s e végből más K.-ek-kel kell szövetkezniök. Nem esnek tehát a tételes törvény szerint meghatározott K. fogalma alá a törvényhatósági joggal felruházott városok. A K. hatásköre kétféle: autonom és átruházott. Autonom hatáskörében a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit; átruházott hatáskörben végrehajtja a törvénynek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. Hatósága kiterjed a K. területén létező minden személyre és vagyonra. Kivéve a) a hadseregnek, hadi tengerészetnek és honvédségnek tényleges szolgálatban álló tagjait a katonai szolgálatra vonatkozó s a katonai biróság hatásköréhez tartozó ügyekben; b) a királynak s udvarának lakhelyéül, és c) katonai célokra szolgáló épületeket.

A K.-i illetőségre a szabály az, hogy minden állampolgár csak egy K. kötelékébe tartozhatik, de viszont minden honpolgárnak valamely K. kötelékébe tartoznia kell, K.-i illetőség ugyanazért csak más K. kötelékébe lépés által szünik meg. A K.-i illetőség megszerezhető: a) település által; b) település nélkül a K.-i kötelékbe való felvétel az is, csakhogy mig az utóbbi esetben a felvétel felett a K. minden felebbezés kizárásával szabadon határoz, ellenben az állampolgároknak biztosított szabad költözködési jognál fogva a települést a K. csak a törvény által meghatározott esetekben tagadhatja meg, jelesül: a) ha a települő bűntett v. nyereségvágytól elkövetett vétség miatt vád alá van helyezve, v. ily bűncselekmények miatt hozott itélet hatálya alatt áll; b) ha a K. terhelése nélkül magát fentartani nem képes; c) ha tartózkodási helyéről kielégítő erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat; továbbá a K. kötelékébe való felvételt a települttől meg nem tagadhatja, ha a települt a K.-ben 2 évig állandóan lakott, ez alatt az idő alatt a közterheket folytonosan viselte, s ellene oly ok, mely miatt a település megtagadható volna, fel nem merült. A települt továbbá a régi községi illetőségét - fentartás esetének kivételével - elveszti s az új K. kötelékébe lép, ha abban 4 évig folytonosan lakik, annak községi terheihez járul, s az a K. ellen ezalatt az idő alatt a település megtagadásának okául szolgálható kifogásokat nem érvényesített. Külföldiek csak a honosítás hozzájárultával vehetők fel a K. kötelékébe. A felvételért a K. minden esetben mérsékelt díjat követelhet. A K.-i illetőség tartalma az, hogy az illető rendes K.-i tag, s mint ilyen a K.-i tagoknak a törvény által biztosított jogaiban részesül, s a K.-i kötelékből eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik. A törvény vélelmezett K.-i illetőséget állapít meg azokra nézve, akiknek törvény szerinti K.-i illetősége meg nem állapítható. Az illetőségi vitás ügyek a közigazgatási hatósághoz tartoznak. Valamint minden személynek, ugy minden területnek is valamely K.-hez kell tartoznia, és pedig: a) v. mint a K.-i határ kiegészítő részének, b) v. mint a K.-hez csatolt pusztának (havasnak), mig az 1871. év előtt voltak olyan puszták is, amelyek egy K.-hez sem tartoznak.

A K. által hozott bizonyos határozatokat csak a törvényhatóság jóváhagyása után lehet végrehajtani; továbbá, minden K.-i határozat valamint minden K.-i szabályrendelet az érdekeltek által a törvényhatósági, bizonyos esetekben a közigazgatási bizottsághoz, harmadfokban pedig, amennyiben a további felebbezés kizárva nincs, a belügyminiszter felebbezhetők. Önkormányzati jogát a K. képviselőtestülete által gyakorolja, mely felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizető, s magyar állampolgársággal biró K.-i lakosokból, felerészben választott tagokból és állásuknál fogva szavazati joggal biró előljárósági tagokból áll. A fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nők és jogi személyek meghatalmazott által képviseltetik magukat. A képviselők minimális és maximális számát a városok, nagy- és kisközségek szerint, a kizárási okokat s az aktiv és passziv választási jog feltételeit a törvény határozza meg. Az analfabeták a képviseltetésből csak a városokat zárták ki. A törvény szabályozza továbbá a választás módját. A választás elleni panaszok elintézése az ebből a célból szervezett igazoló választmányhoz tartozik. A képviselő testület gyüléseinek (közgyülés) számát és idejét a K. szabályrendelettel határozza meg, de évente legalább két közgyülést kell tartani, egyet tavaszkor a mult évi számadások megvizsgálása, egyet őszkor a jövő évi költségvetés megállapítása céljából. A közgyülés elnöke a K. első tisztviselője, városokban a polgármester, a K.-ekben a biró. A felsőbb hatóságok rendeleteit, s a K.-i képviselő testület határozatait a K.-i előljáróság hajtja végre. Ugyanez teljesíti mindazokat a teendőket, amelyek a képviselő testület vagy egyes közegek hatáskörébe utalva nincsenek.

A K.-i előljáróság áll kisközségekben: a biróból és helyetteséből (törvénybiró), legalább 2 tanácsbeliből, a körjegyzőből, közgyámból és körorvosból; nagyközségekben a biróból és helyetteséből, legalább 4 tanácsbeliből, a K.-i jegyzőből és orvosból, a közgyámból és pénztárnokból. A rend. tanácsu városokban a K.-i előljáróságot képezik: a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, jegyzők; főügyész, ügyészek, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, K.-i erdőtiszt, s az esetleges szükséges más tisztviselők. A tanácsnak tagjai a polgármester elnöklete alatt a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, a főügyész és az orvos. Azt, hogy az előljáróságnak mely tagjai feltétlenül fizetést kapjanak - a polgármesternél és kör-, illetve K.-i jegyzőnél a fizetés minimumát, utóbbinál a maximumát is - a törvény határozza meg. Az állomások kijelölés mellett, választás útján töltetnek be és pedig 6 évi érvénnyel, a jegyzők és orvosok, városokban a segéd- és kezelőszemélyzet is élethossziglan választatnak. A rendőrkapitányt azonban élethossziglan a főispán nevezi ki. A birói hivatalt visszautasítani nemlehet, s a megválasztott azt 100 frtig terjedő büntetés súlya alatt legalább egy évig a hivatalt viselte, vagy a birságot lefizette, 6 év leforgása előtt a hivatal újból elvállalására nem kötelezhető. A választást a K.-i tisztújító szék eszközli, melynek elnöke városokban az alispán, egyebütt a főszolgabiró. A passziv választási jogot a törvény határozza meg. Külön minősítéshez kötvék a polgármesteri, jegyzői, orvosi, ügyészi, mérnöki és erdőtiszti állások, melyeknél az 1883-ik évi t.-c. rendelkezései irányadók. A kijelölés jogát részint a tisztújító szék elnöke, részint ennek elnöklete alatt a képviselőtestület, városokban külön erre a célra felállított kijelölő választmány gyakorolja, ugy hogy minden állásra, ha annyi jelentkezett, legalább 3 egyént kell kijelölni; érvényes szavazni csak jelöltre lehet. A megválasztáshoz a körjegyző, körorvos, biró, polgármester, a rendezett tanács tagjainál és a pénztárnoknál általános szavazattöbbség szükséges; a többi állásoknál a viszonylagos szavazattöbbség elegendő.

Az elöljáróságnak minden tagja minden kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, ha a kár szabályszerü jogorvoslattal elháborítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. A kárkereset (az u. n. Syndikatsklage) a biróság hatásköréhez tartozik. A K.-i előjáróság tagjai ellen a törvény által meghatározott esetekben fegyelmi eljárásnak van helye, melynek során a vétkes dorgálással, pénzbüntetéssel vagy hivatalvesztéssel büntethető, s bizonyos esetekben hivatalától már előzetesen felfüggeszthető. A K. egyik legfontosabb teendője a K.-i háztartás, melynek kiváló mozzanatai, az ingó és ingatlan vagyonnak évenkint leltározása; a törzsvagyonnak csonkítatlan fentartása; avagy önkezelés módjának megállapítása; a költségvetés elkészítése, községi adók kivetése, az évi számadások megvizsgálása stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is