Közszerzemény
(coacquisita comjugum), a magyar magánjogban a házastársak
által a házasság tartama alatt szerzett vagyon. Parasztoknál és polgároknál a
házasság tartama alatt szerzett minden vagyon a törvény erejénél fogva (ipso
jure) K.; nemeseknél ellenben, akikhez élethivatásuknál fogva a bár nem nemes
honoráciorok is tartoznak, a nő csak akkor közszerző, ha szerződésileg a nő ily
minősége megállapíttatott; ha a szerzemény alapja a nő vagyona, vagy ha a nőnek
neve a szerzésre vonatkozó okiratba ily minőséggel felvétetett. A K.-re nézve a
következő elvek irányadók: ha a nő özvegységre jut, a K. felerészének tulajdona
őt illeti, s ezt a férj tőle végrendeletileg sem vonhatja el; ha az egyik
házastárs meghal, gyermek hiányában az egész K. a másik házastársé; mindegyik
házastárs a K. felerészéről szabadon rendelkezhetik. Ezek az elvek nem találnak
alkalmazást akkor, ha a K. a házasfelek között létrejött szerződése alapszik,
valamint akkor sem, ha a férj egyoldalu intézkedésével köszerzőnek tette nejét,
p. csak jószántából vette fel nevét a szerzeményre vonatkozó okiratba. Az
elsőesetben első sorban a szerződés tartalma irányadó, a másik esetben a férj a
főszerző, s mint ilyen, amit egyoldalulag s önként adott, azt egyoldalulag
vissza is vonhatja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|