Köztisztviselők minősítése

alatt értjük azokat a kellékeket, melyekkel valakinek birnia kell, hogy köztisztviselőnek alkalmaztathassék. A K.-ről az 1883. I. t.-c. intézkedi; aszerint állami v. köztörvényhatósági tisztségre csak az nevezhető ki, illetve választható, aki: a) magyar állampolgár; b) gondnokság, csőd alatt nem áll, bűntett v. vétség miatt vád alá helyezve vagy általában szabadságvesztés büntetés alatt nincs, nyereségvágyból eredő büntett v. vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt nem áll, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik; c) azzal a képzettséggel bir, melyet a törvény a szolgálat illető nemére nézve megállapít. Ez a képzettség, amelynél a törvény elméleti és gyakorlati képzettséget különböztet meg, a különböző szolgálati szakok szerint különböző. A gyakorlati képzettséget igazolására bizonyos állásokra a hivatkozott törvényben előirt u. n. gyakorlati közigazgatási vizsga (l. o.) mindeddig életbe nem lépett.

Forrás: Pallas Nagylexikon