Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Közutak... ----

Magyar Magyar Német Német
Közutak... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Közutak

az 1890. I. t.-c. szerint: 1. az államutak; 2. törvényhatósági utak; 3. vasúti állomáshoz vezető utak; 4. községi közlekedési (u. n. vicinális) utak; 5. községi (közdülő) utak és 6. egyesek által közforgalom céljaira létesített K. A K.-nak létesítése, fentartása s kezelése terheli: 1. alattiaknál az államot; 2. alattiaknál a törvényhatóságot; 4. alattiaknál, amelyek alatt oly K. értendők, amelyek több község közlekedésének közvetítésére szükségesek, az érdekelt községeket; a csak a község közlekedési érdekeinek szolgáló 5. alattiaknál az illető községeket; 6. alattiaknál a létesítőket, mig a 3. alattiaknál vagyis oly K.-nál, melyek a vasúti állomásokat a legközelebbi állami, törvényhatósági vagy községi úttal összekötik, a létesítési, kezelési és fentartási költségek a törvényhatóság, az érdekelt községek, az érdekelt kereskedelmi s iparvállalatok, s az illető vasút által aránylag viselendők. Az államutaknak közigazgatása a kereskedelemügyi miniszter hatásköréhez tartozik, aki egyúttal törvényileg fel van hatalmazva arra, hogy országos vagy hadászati fontosságot vesztett államutakat törvényhatósági utakká átalakíthassa, s viszont hadászati vagy országos fontosságot nyert a törvényhatósági utakat az államutak hálózatába felvehesse. A törvényhatósági utak hálózatát a miniszter jóváhagyásával a törvényhatóság közgyülése állapítja meg; a közigazgatás a miniszter felügyelete mellett a törvényhatóságot illeti, mely a fentartási költségek fedezetére szükség esetében útadót is vethet ki, amely legfölebb felerészben természetben - kézi erő, napszám, igavonó állati erő segélyével - leróható. A községen átvonuló s utcai közlekedésre szolgáló állami s törvényhatósági útrészek fentartásához az illető község is hozzájárulni tartozik. A vasúti utak közigazgatása rendszerint a törvényhatóság, a vicinális utak hálózatának megállapítása a törvényhatóság, azoknak közigazgatása a külön erre a célra szervezett bizottság hatásköréhez tartozik. A községi (közdülő) közutak hálózatát a községi képviselőtestület állapítja meg, melynek határozata ellen másodfokban az alispánhoz, harmadfokban a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. A közigazgatás az előljáróságnak feladata. A fentartási költség fedezésére a községi közmunka szolgál, mely kétféle: igás- és kézimunka, és természetben vagy váltságösszegben, az első esetben személyesen vagy helyettes által leróható. A község a közmunka egy részének kötelező megváltását is elrendelheti. Közmunkára mindenki köteles, aki az alól törvény által felmentve nincs, mint p. a köztisztviselők, a papok és a tanítók. Új K. építésénél az előmunkálati engedélyt rendszerint a kereskedelmi miniszter adja meg. Az engedély folytán elkészített műszaki tervek alapján a foganatosítás előtt a törvény által szabályozott helyszini bejárást kell tartani, amennyiben annak mellőzését a kereskedelmi miniszter meg nem engedi. A bejárás alapján hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek, némi kivételekkel egészen a kereskedelmi miniszterhez van helye, akinek jogában áll az építést s a munkát foganatosítás közben az annyiszor-mennyiszer megvizsgálni, és a tapasztalatokhoz képest intézkedni. A K.-hoz szükséges területek szükség esetén kisajátítás útján szerzendők meg. A K.-nál műleirásokból és térképekből álló törzskönyvek készítendők. A K.-on a kereskedelmi miniszter engedélyével szedhető vámokról l. Vámok.

A forgalom biztonsága, az úttestek és műtárgyak épsége és fentartása, új közutak, kompok, hajóhidak, vámszedési jog engedélyezése és ennek gyakorlása érdekében a törvény számos intézkedéseket tartalmaz, melyeknek megsértése elzárással, a legtöbb esetben kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel büntetendő kihágást képez. A K. fölött a rendőri felügyeletet gyakorolják: megyékben első fokban a főszolgabiró, másodfokban az alispán; városokban első fokban a rendőrkapitány, másodfokban az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács. Budapesten első fokban a kerületi, másodfokban a főkapitány, harmadfokban mindenütt a kereskedelemügyi miniszter, de Budapesten a belügyminiszterrel egyetértőleg. Állami kezelés alatt levő tárgyaknál a felügyeletet a kereskedelmi miniszter saját közegei által gyakoroltatja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is