Krafft-Ebing
Rikárd, németorvos, szül. Mannheimban 1840 aug. 14. Orvosi
tanulmányait 1858. Heidelbergában kezdte meg, oklevelét 1863. nyerte el. Nagy
buzgalommal dogozott Billroth (Bécs), Griesinger és Rindfleisch (Zürich)
oldalán, különös érdeklődést tanusított már ekkor az ideg- és elmegyógyászat
iránt. 1864. már mint segédorvos működött az illenaui tébolydában. Nemsokára a
strassburgi egyetemre ment, és ott megalapította az elmegyógyászati klinikát.
1873. a grazi egyetem tanárává és a stájerországi országos tébolyda
igazgatójává nevezték ki. 1889 óta a bécsi egyetemen az elmegyógyászati klinika
igazgatója és az elmekórtan nyilvános rendes tanára. Művei: Grundzüge der
Kriminalpsychologie (2. kiadás, Stuttgart 1882, magyarra fordította Rákosi Béla,
Budapest 1876); Lehrbuch der gerinchtlichen Psychapathologie (2. kiad., u. o.
1881, magy. ford. Schwartzer Ottó, Budapest 1886); Lehrbuch der Psychiatrie (2.
kiadás, u. o. 1883, magy. ford. Laufenauer K., Budapest 1883); Über gesunde u.
kranke nerven (3. kiad., Tübinga 1886, magy. ford. Osváth Albert); Über
Nervosität (3. kiad., Graz 1884); Psychopathia sexualis (Stuttgart 1886, magy.
ford. Fischer J. 1894); Die progr. allg. Paralysis (1894-95).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|