Krafft

1. (Kraft) Ádám, német szobrász, szül. Nürnbergben a XV. sz. közepe körül, megh. állítólag a schwabachi kórházban 1507. Életről semmit sem tudunk. legelső évszámmal ellátott műve, a nürnbergi városi mázsálómester, inasát és egy kereskedőt ábrázoló dombormű a nürnbergi mázsáló ház bejárata fölött, 1479. való. Valamennyi műve közül a leghiresebb és már a maga idejében is legnagyobb bámulat tárgya volt a nürnbergi szt. Lőrinc-templomban levő szentségház, melyet 1493 és 1509 közt Imhof János költségén készített el. Az építészeti formák gazdagsága, a csúcsíves stílü díszítési elemek merészsége, a számos emberi alak kitünő plaztikája érthetővé teszi ezt a bámulatot, ha az egész, éppen tulhalmozottsága következtében, nem is gyakorol zavartalan benyomást. A három pompás realisztikus térdelő alak, melyeken az egész gúlalaku alkotmány nyugszik, a hagyomány szerint magát a mestert és két segédét ábrázolja. V. ö. Vanderer, Adam Krafft und siene Schule (Nürnberg 1869); Bergau a Dohme-féle Kunst und Künstlerben (Lipcse 1877).

2. K. Guido, gazd. tanár és szakbeli iró, K. Péter unokája, szül. Bécsben 1844 dec. 15. Gazd. gyakorlat szerzése után a magyar-óvári gazd. felsőbb tanintézeten végezte szaktanulmányait (1864), azután ismét a gyakorlatba lépett, mire 1866 ápr.-tól 1869 szept. végéig a magyar-óvári akkoriban cs. kir. gazd. felsőbb tanintézet tanársegédje lett, mely minőségében több tantárgyból előadást is tartott. A m.-óvári tanintézet az 1869. évben a magyar kormány kezelése alá jutván, K. a bécsi politechnikumnál rendkivüli tanár lett és mint ilyen a mezei gazdaságtant adja elő. Főbb művei: Die normale und anormale Metamorphosie der Maispflanze (Bécs 1870); Ein Grossgrundbesitz der Gegenwart; Die Besitzungen de Fürstenhauses Schwarzenberg (u. o. 1872); Lehrbuch der Landwirthschaft (Berlin 1875-77, 4 köt., 6-ik kiadás); Illustriertes Landwirthschafts-Lexikon (Berlin 1883, 2-ik kiad. 1887). Keletkezésétől fogva szerkeszti az Österr. landw. Wochenblatt c. szaklapot, melybe sok cikket irt, és szerkesztője az Österr.-ungarischer landw. Kalender-nek.

3. K. Péter, osztrák festő, szül. Hanauban 1780 szept. 15., megh. Bécsben 1856 okt. 28. A bécsi művészeti akadémián, azután Párisban és Rómában tanult. Nagy népszerüsége tett szert a Landwehr búcsuja és A Landwehr hazatérése címü érzelgős, hazafiaskodó genreképeivel (bécsi muzeum). Egyéb képei közül említendők: Az asperni csata; A lipcsei csata; Zrinyi Miklós hősi halála (magyar nemzeti muzeum); A vak Belizár; Habsburgi Rudolf találkozása a pappal; Manfréd és a zergevadász stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon