Krajcár
a XIII. sz.-ban először Tirolban vert aprópénz, melyet az
azon lévő kereszt után, a középkori latin nyelven crusatus-, cruciatus-,
crucifer- vagy crucigernek neveztek, miből a német Kreuzer és a magyar K. lett.
A K. mindenütt a forintnak bizonyos része volt és rendszerint rézből veretett,
csak bajor K. volt ezüstből. Nálunk a mult század végén és e század elején a
sájn-K. volt mint sájn-forint 1/60-ad része, későbben forgalomba jött a
konvenciós K. mint a megfelelő forint 1/60-ad része, 2 1/2 sájn-K. lett egy
konvenciós K.-t 1858. az osztrák értékkel együtt forgalomba jött az osztrák
értékü K., mint a megfelelő forint századrésze.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|