Krammer
Ferenc, esztergomi prépost-kanonok, teológiai iró, szül.
Gajáron (Pozsony) 1748 dec. 3., megh. Nagyszombatban 1818 okt. 22. Középiskoláit
Pozsonyban és Nagyszombatban, a teologiát a Pázmáneumban végezte. Ő volt az
esztergomi kanonokok közül az utolsó, ki a nagyszombati menhelyen halt meg.
Művei: Institutiones Historia e Litterariae Theologiae (Buda 1783, folytatása
Pozsony 1785); Institutiones Historiae Litterariae Theologiae Dogmaticae (u. o.
1787); Fragmentum Isagogicum etc. (Nagyszombat 1814, II. kiad. 1824);
Fragmentum secundum (u. o. 1814); Fragmentum tertium, quartum, auintum, sextum
(1814, 1817, 1818). Ezen fragmentákat német nyelvre Binterim (Düsseldorf 1851)
fordította le, ki előszavában említi, hogy e tárgyu, ehhez hasonló munkák a
gazdag német irodalomban léteznek. V. ö. Zelliger Alajos, Egyházi irók
csarnoka.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|