Krapina

politikai község Varasd vármegye krapinai j.-ban, (1891) 3961 horvát lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága és adóhivatala, királyi közjegyzősége, takarékpénztára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. K. a Kaprinica folyócska kies völgyében fekszik. Nevezetesebb épületei a XV. sz.-ban épült gót székesegyház s a ferencrendi kolostor. K. felett a hasonnevü vár romjai vannak. K. vára Horvátország történetében nagy szerepet játszott; már 1193. említtetik; 1225. II. András fia, Béla herceg nagy kisérlettel tartózkodott benne. Zsigmond király 1397. a Cilli-családnak ajándékozta, mig 1523. Keglevics Péter horvát hadvezér nyerte el, kinek utódjai ma is birják. A vár egyike Horvátország legnagyobb várainak, mely képes volt az 1600. évi horvát országgyülés tagjait magában elhelyezni. K. Község 1347. I. Lajos királytól többféle szabadalmat nyert, 1627. pedig II. Ferdinánd a vásártartás jogát adományozta neki. Itt született Gaj Lajos iró (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon