Kraszewski
(ejtsd: krasevszki) József Ignác, lengyel iró, szül.
Varsóban 1812 jul. 28., megh. Genfben 1887 márc. 19. A vilnai egyetemen tanult,
majd atyja jószágára tért vissza és e mellé még egy másikat is bérelt. Gródeki
birtokán gazdálkodva az Athenaeum (Vilna 1841-51) címü folyóiratot adta ki;
aztán Varsóban (1860-62) a Gazeta polska lapot szerkesztette; 1863. végkép
elhagyta Varsót és Drezdában telepedett le, hol (1876) szász polgárjogot
kapott. 1879. nagy ünnepek közt ülte meg 50 éves irói jubileumát Krakóban.
1883. Berlinben elfogták és hazaárulás miatt (mert a német katonai kezelés
bizalmas iratait eladta Franciaországnak) 3 1/2 évi várfogságra (Magdeburg)
itélték; kaució ellenében 1885 őszén szabadságot kapott, de börtönébe nem tért
többé vissza és egyideig Felső-Olaszországban tartózkodott, majd Genfbe vonult,
hol meg is halt. K. az iridalom minden műfaját művelte több-kevesebb sikerrel;
de nem számítva rengeteg cikkeit és levelezéseit, körülbelül 350 művet (több,
mint 600 kötetben) hagyott hátra. Irodalmi szempontból K.-nak főérdeme az, hogy
regényeivel (240, leginkább lengyel történeti hátterüek) ki szorította
hazájából a francia regényirodalmat és hatalmas lökést adott a lengyel nemzeti
szellemnek. Számos regényét német és cseh nyelvre is lefordították, de
történeti hűség és korfestés szempontjából ezek a XVIII. sz.-ba esők állják ki
a kritikát. Ezek közt a legjobbak: Közel grófné; A varsói sztaroszta; Brühl; A
bialai várban; A hetmán bűnei; Szerencse és balszerencse; Varsó 1794; stb.
Magyarul megjelentek: A kor gyermekei, fordította Timko István (Budapest 1882);
Morituri, fordította Scossa Dezső (u. o. 1880). V. ö. Bogdanovits, K. in seinem
Wirken u. seinen Werken (Lipcse 1879); Chmielovszky, Josef Ignacy K. (Krakó 1888).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|