Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Krenner... ----

Magyar Magyar Német Német
Krenner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Krenner

József Sándor, mineralogus, született Budapesten 1839 márc. 2., u. o. járta középiskoláit. Matematikai és természettudományi tanulmányait a budapesti és bécsi műegyetemeken, később a bécsi és tübingai tudományos egyetemeken végezte (1858-66). Az utóbbi egyetemen természettudományi karánál letette a természettudományi doktori szigorlatot. Visszatérve hazájába, 1866. segédőrré neveztetett ki a nemzeti muzeum állattárához, később a ásványtárához, 1870. pedig valóságos őrré. Ugyanaz évben történt a műegyetemhez való rendes tanári kinevezése a mineralogiai és geologiai szakmákból. Ez időtájban megkezdte ama intenziv működését is, mely arra irányult, hogy a nemzeti muzeum ötven év óta elhanyagolt ásványtárában teremtsen a tudomány szinvonalán álló, az ország méltóságának megfelelő ásványgyüjteményt, ami Pulszky F. igazgató, de különösen Semsey Andor lelkes támogatása mellett fényesen sikerült is. 1893-ban kinevezték a muzeum ásvány-őslénytani osztályhoz igazgató-őrnek, 1894-ben pedig meghivatott a tudományos egyetemre tanárnak, az ásvány-kőzettani tanszékre. A magy. tudományos akadémiának 1874 óta levelező, 1885 óta pedig rendes tagja. Számos tudományos értekezéseiből kiemeljük: az első nagyobbszabásu munkája: Krystallographische Studien über den Antimonit (megjelent 1864. a bécsi tud. akadémia közleményeiben). A kir. magyar természettud. társulat kiadványaiban megjelentek: Egy harmadkori magyarhoni trachyt földpártjáról (jutalmazott pályamunka), A bűzeny-ammonium jegeczalakjáról, Egy uj selensavas kettős sónak jegecztani monographiája. A Mammuth, A Zsadányi meteorhullás, A dobsinai jégbarlang, Tellurezüst Erdélyből, Európa legbecsesebb drágaköve, a magyar opál, Az ó-budai hegycsuszamlás, Magyar apatit, bismuthin Moraviczáról, Egy dunaföldvári ős szarvasagancs. A magyar föltani társulat irataiban: Ajnácskő ősemlősei, A bottinói meneghinitről, A japáni antimonitról, Auripigment és realgar Boszniából, Viztiszta sphalerit Svédországból, Vesuvi pseudobrookit. A magyar tudományos akadémiában pedig: A felsőbányai trachyt wolframitja, Magyarhoni anglesitek, Magyarországi dioptas, Semseyt egy új ólomérc Felsőbányáról, A manganocalcitról, A kryolithcsoport grönlandi ásványai, A szaboitról, a Freibergi bányaakadémia gyüjteményének manganocalcitja, Adalék az allaktit optikai viszonyainak ismeretéhez, Az andreasbergi zygaditról, akanthit és a természetes ezüstkéneg, andorit új hazai ezüstérc, lorandit új thalliumásvány, Allcharrol Makedóniában, azonkivül a Természetrajzi Füzetekben: Bunsenin egy uj tellurásvány, Tellurit Facebájáról, Symplesit Felsőbányáról, a Műegyetemi Lapokban: Az ehrenfriedersdorfi plinian.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is