Krepinfélék

(növ., asclepiadeae, asclepiasfélék), a kétsziküek forrtszirmuinak és sodortbimbósainak családja. Fejelő füvek, cserjék, fölfutó növények, többnyire keresztezve átellenes v. örves, épélü, pálhátlan levelekkel. A kehely és párta csillagszerü, ötöstagu, a rokon apocyneáktól himjöknek gyakran koszoruforma s mellékpártát ábrázoló képletté összenőtt függeléke különbözteti meg. Himsejtjök nem lesz külön sejt, hanem összetapadva marad, mint a kosborféléké (l. o.). Két-két ilyen himgörögy fent sajátságos tülöknemü képleten (akasztón) csüng, ezzel tapad a virágba jövő bogár fejére, s innen ez egy másik virágnak a csak felülről hozzáférhető bibehasadékaiba juttatja. Bibéje a két külön bibeszál tetején közös, aránylag nagy, gyakran ötszögletü. A termékenyülés, mint az orchideáké, csakis bogár segítségével eshetik meg. Amint egy v. mindkét magrejtő petéi termékenyültek, egy vagy két tüszőtermés képződik, nagyszámu üstökös, összenyomott magvakkal. Mintegy 1300 fajta kivált a térítők közt meg a szomszéd vidéken, több faja Afrika déli részén terem. Valamennyiben keserü csipős, nem ritkán maró mérges anyag van, némelyek hársa szövőfonó rost. A méreggyilok, mint a neve (Vincetoxicum a. m. méreggyőztes) mutatja, a mérgezés ellenszere volt. Az Acerates L., Asclepias L. és Periploca L. a geologia harmad- és negyedkorából ismeretes. Több génusza kerti virág (Hoya, Stapelia, Periploca, Ascepias). Az egyiptomi Solenostemma Arghel levelével a szennalevelet hamisítják, l. Kondurango, Folyondár. V. ö. Decaisne, Asclepiadeae (De Cand. Prodromus, VIII. kötet).

Forrás: Pallas Nagylexikon