Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Krepinfű... ----

Magyar Magyar Német Német
Krepinfű... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Krepinfű

v. selyemfű (növ., Asclepias L.), a róla nevezett családnak tejelő, többnyári füve, mintegy 60 faja többnyire amerikai. Levele átellenes v. örves, ritkán váltakozó, virágzata ernyős, a szárat és ágat tetőzi v. a levél tövéből ered, sokvirágu. Virága apró v. középnagyságu, tüszőgyümölcse vastag, kihegyesedő. Az A. syriaca L. (A. Cornuti Dcne), a hazánkban is elvadult selyemkóró; Linné sziriainak gondolta, de azután kiderült, hogy E.-amerikai, 1-11/2 m. magas, kurta szürkeszerü; levele átellenes, hosszas tojásdad, meglehetős nagy, virága lila rózsaszin, tüszője 10-13 cm. hosszu, tele van magvakkal, melyeknek hosszu fehér selyemfényü szőre van. Magvában 25% kövér olaj van, magva szőre 2-2,8 cm. hosszu, nagyon könnyü, sima, nem göndör, de merev. E növény termesztését a selyméért ismételten ajánlgatták. Bár a szövete szép selyemfényü, de nem tartós, törékeny, ha pedig pamuttal vegyítik, mosáskor a selyemszőr kihull belőle, tehát csak vattának, párnázónak és mesterséges virág készítésére használatos. Merev hársszövetével is tettek próbát, de eredménytelenül, legfeljebb tapétának használatos. Legtöbb figyelmet érdemel mint méheleség. Sok csípős fehér teje, benne pedig az aszklepion van. Amerikában a gyökere kérgét orvosságnak használják, gyenge hajtását pedig spárgának készítik el. V. ö. Meitzen, Über den Wert der A. Cornuti (Göttinga 1862); Schuch J., A kéthegyü levelek (Tanár-Közlöny 1878-79). Mint fonószövő növény magva szőreért nevezetesebb az A. curassavica L. és A. volubilis L. Ny.-Indiában és D.-Amerikában. Az A. asthmatica L. (Cynanchum vomitorium Lam.) K.-Indiában és Cejlonon terem; gyökere a fehér ipekakuanha néven heves hánytató. Hársrostja, valamint az A. spinosáé Arrab. is szövésre használatos. Az A. tincturia Roxb. és A. tingens Roxb. É.-indiai, zöldre festenek vel. Több faja szép kerti virág. Ilyen az A. Mexicana Cav., mexikói félcserje, levele örves, lándsás, virága fehérpiros.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is