Kréta-szisztéma

(l. a mellékelt képet), a Föld középkorának vagy a másodkornak legfiatalabb képződménye, mely a jura-szisztéma rétegeire telepszik, fedik pedig a harmadkoru rétegek.

[ÁBRA] KRÉTASZISZTÉMA.

A név onnan van, mert Angliában és É.-Franciaországban, ahol legelőször tanulmányozták, egyik legjellemzőbb anyaga a kréta. A K. neven kivül még zöld homok- (Grünsand) szisztémának vagy quader-szisztémának is mondják, mert különösen Szászország-, Csehország- s Sziléziában quaderhomokkő a legfőbb anyaga. Tulnyomólag tengeri képződmény, helyenként azonban hatalmas édesvizi s félig sósvizi lerakodások alkotják. Ezeket némelyek külön wealden-formáció néven el akarják a K.-tól különböztetni. A flóra általában szegény. A faunát illetőleg a foraminiferák roppant nagy számmal vannak, a krétakőzetet is ők szolgáltatták. Az echinidák itt érik el fejlettségük legmagasabb fokát. A krinoidok között a felső krétára nézve különösen jellemző a marsupites. A brachiopodák még mindig erősen képviselvék; közöttük nagyon számosak és igen nagyok a rhynchonellák. A kagylók közül nevezetes vezérkövületeket szolgáltatnak az ostrea, az exogyra, a gryphea, de a legfontosabbak az inoceramus, meg a hippurtik v. rudiszták, melyek helyenként (D.-Európában és Amerikában) óriási mennyiségben éltek. Igen érdekes és nevezetes, hogy mig az ammonitok és belemnitek a K.-ban még igen jelentékeny szerepet játszanak, a szisztéma végén tökéletesen kihalnak. Igen gyakoriak a K.-ban a halmaradványok, melyek legfőképen porcogós halak, közülök különösen nevezetes a ptychodus, mely csakis a K.-ból ismeretes (fogak). A ganoidok, melyek eddig igen gyakoriak voltak, erősen ritkulnak, ellenben nagyobb számmal jelentkeznek a csontos halak. Reptiliák ritkábbak, mint a jurában. Egyes plesiosaurus, ichthyosaurus, pterodactylus még található ugyan, de sokkal gyakoribbak náluk a krokodilhoz hasonló alakok, meg a teknősök. Feltünők a K.-beli madarak. Európában keveset találtak belőlük; Csehországban a creetornist, Angliában az evalioriust, É.-Amerikában azonban (Kansas) elég sokat, még pedig ama különös sajátsággal, hogy állkapcsaikban fogaik voltak, amiért odontorniták-nak nevezik őket. Legnevezetesebbek a hesperornis (úszómadár) és az ichthyornis (sirályforma madár). Az utóbbi években É.-Amerikában igen gazdag K. emlős faunát találtak, melyek képviselői tulnyomólag az erszényesek közé tartoztak, de egynéhány rovarevő emlős maradványa is került napvilágra. A fauna és flóra szerint még szokás különböztetni déli és északi K. faciest, amennyiben lényeges különbség észlelhető a délvidéki K. és az északvidéki K. faunája között. Nevezetesen a délvidék K. képződményeiben roppant közönségesek a rudiszták és a kaprotinák, mig az északi vidékeken főképpen az ammonitok és belemnitok, valamint az inoceramuszok uralkodnak. A D-i öv vonulata: Portugália, Pyreneusok, D.-Franciaország, az Alpok, Kárpátok, Afrika, Palesztina, Sziria, Kis-Ázsia, Afghanisztán, India. Az É-i vonulat: Anglia, É.-Franciaország, É.-Németország, Svédország. A hazai K.-előfordulások, nevezetesen a Kis-Kárpátokban, a Vágvölgyben, a Bakonyban, Krassó-Szörény vármegyében, a Fruska-Gorában, a D-i facieshez tartoznak. A K.-t három emeletre osztják: alsó-, közép- és felső-K.-ra. 1. Alsó-kréta (Neocom, Hils). Felső rétegei tengeri üledékek, az alsók szárazföldiek. Utóbbiakat Angliában egészen elkülönítik a K.-tól és wealden-nek nevezik. Braunschweig területén igen erősen van kifejlődve, és az ottani Hils hegyvonala neve után hils-nek nevezik. A neocom név Neuchatel (Neocomum) régi neve után készült. 2. Közép-kréta (Gault). Leginkább agyag (gyakran glaukomitos) és márga alkotja. A gault névvel Angliában sűrü kékes, téglakészítésre alkalmas agyagot jelelnek, innen a név ez emeletre. Különösen gazdag belemnitekben és ammonitokban. 3. Felső-kréta (Plauer, Quader). Ezt rendesen 3 szakaszra szokták osztani: cenoman-, turon- és senonra, három francia hely, Le Mans (Cenomanum), Tours (Turon) és Sens (Senon) után. Legfeltünőbb kőzete a kréta (l. o.), mely azonban aránylag csak kevés helyen van meg. Különben glaukonitos homokkő, agyag, márga, mészkő, quaderhomokkő. A kárpáti homokkő (l. o.) szintén ide tartozik, valamint az Alpokban a bécsi homokkő, továbbá a gosau-rétegek. Hazánkban az ajkai kőszén (Veszprém) akkor képződött. A vulkánosság a K.-ban nagyon csekély szerepet játszott. Ott, ahol eruptiv kőzet a K.-beli rétegeket keresztül törte, az későbbi időben, a harmadkorban történt. De azért teljes nyugvás még sem volt, mert egyes helyeken, nevezetesen az Ény-i Kárpátokkal szomszédos morva dombvidéken és az Ény-i Kárpátok É-i lejtőjén teschenitek meg pikritek törtek elő.

Forrás: Pallas Nagylexikon