Kréta
földes mészkő, apró mészkorongok, az u. n. kokkolitok és
parányi tengeri állatocskák (foraminiferák) mészvázának halmaza. Nagyító alatt
a K.-kőzetnek proában az állatocskák váza szépen meglátható. A természetben a
K. nem éppen olyan kinézésü mint az iró-K.-nk, rendesen kovaszemeket,
mészpát-darabokat, különösen pedig tüzkő-gömböket, gumókat tartalmaz. Ha
egészen tiszta, akkor hófehér, puha; de rendesen agyag meg vasoxid szürkére,
sárgára festi, valamint keményebbé is teszi. Gyakran vannak benne
galukonitszemek is, amikor azután kékes-zöld szinü és glaukonitos K. a neve.
Hazánkban igazi K. nincs. Anglia (Albion) DK-i, Franciaország Ény-i partjain
(Meudon), Dániában Rügen szigetén, Oroszország számos vidékén, Kréta szigetén,
Sziriában, Arábiában st. igen nagy tömegekben egész hegyeket, meredek sziklákat
képezve fordul elő. Legnagyobb mértékben Meudonban és Rügen szigetén, továbbá
az angol partokon bányásszák. A Rügen szigetéről hozott K.-nak breslaui K. is a
neve. Az iró-K., amint azt használjuk, ugy készül, hogy a természetes K.-kőzetet
finom porrá törtik v. őrlik és vizet eresztenek rá. A K. finom pora a vizben
lebegve marad és a tejnemü folyadéknak üledékéből alakítják (rendesen egy kevés
ragasztóanyagnak hozzáadásával) az iró-K.-darabokat. Sokszor finom porrá őrölt
gipszet is hoznak kereskedésbe K. helyett. A legfinomabban megiszapolt K.-t
bécsi mész v. bécsi fehér, spanyol fehér, dán fehér, márványfehér, bolognai K.,
champagnei K. néven hozzák kereskedésbe. A spanyol K., briançoni K. v. velencei
K. zsirkő (l. o.). V. ö. Zittel, Die Kreide (Berling 1876).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|