Kreutzer

francia és német zeneszerzők neve. 1. K. Ágost, szül. Versaillesban 1781., megh. 1832 aug. 31. Párisban, hol testvérbátyjától K. Rudolftól tanult a conservatoire-on s itt 1826. utóda lett. Hegedüművei jeles tanárra vallanak. - 2. K. Konrád, 30 opera szerzője, szül. a badeni Mösskirchben 1780 nov. 22., megh. Rigában 1849 dec. 14. Papnak, majd jogásznak szánták s csak anyja halála (1800) után lett egészen zenésszé. 1804. Bécsben Albrechtsbergernéltanult, 1812. stuttgarti udvari karnagy lett, majd (1825 és 1849 közt) több ízben a bécsi opera s a józsef-külvárosi szinház karmestere. Könnyed és szép dallamokat bőséggel akotó tehetsége ma csak az Éji szállás Granadában (1834) c. dalműből, Raimund Ferdinándnak A tékozló c. regés szinművéhez irt énekeiből (Dal a gyaluról) s néhány férfikarból (A kápolna) ismeretes. V. ö. Riehl, Musikalische Charakterköpfe (I. köt.). - 3. K. Leo Károly Ferenc, K. Ágost fia, szül. Párisban 1817 szept. 23., megh. Vichyben 1868 okt. 6. Szellemes és szigoru biráló, főleg az opera történetéről irt. Zenei alkotásai: 2 dalmű, 1 szimfonia, Shakespere Viharjához megnyitó, vonósnégyes és hármas, zongora-szonáták. Nagybátyja: - 4. K. Rudolf, akinek nevét Tosztoj Leo regénye: A K.-szonáta eléggé hirdeti, közel 40 elfelejtett francia dalmű szerzője. szül. Versaillesban 1766 nov. 16., meghl. Genfben 1831 jun. 6. Atyjától tanult, kinek helyét is elfoglalta 16 éve skorában a párisi Thé?tre italien zenekarában; 1790. itt magánhegedüs lett, 1795. pedig az új Conservatoire tanára s cisőséges európai hangversenykörútjai után I. Napoleon kamara-virtuóza, majd a párisi nagy opera karnagya (1816). Maradandó művei: 40 études ou caprices, magánhegedüre, 19 hangversenymű s 2 kettős hangversenydarab hegedüre és 1 ilyen gordonkára is; 15 vonósnégyes, 15 vonóshármas stb. K.-nek hatalmas előadó művészete lelkesítette Beethovent arra, hogy neki ajánlja 47. művét, a szenvedélyes a-moll hegedüszonátát, amelyet általában csak K.-szonáta néven említenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon