Kriesch

1. Aladár, festő, szül. Budán 1863 okt. 29. Ugyanott és Pesten végezte középiskolai tanulmányait, melyek után az országos mintarajztanodába lépett és Székely Bertalan vezetése alatt ismerkedett meg a rajzolás festés első szabályaival. Később külföldi útra indult s huzamosb ideig tartózkodott Münchenben, Rómában. Legörömestebb magyar tárgyakat fest. Említendők: II. Rákóczy Görgy halála Fenesnél, Czinka Panna, Hóra és Kloska lázadása.

2. K. János, zoologus, szül. Reinthalban (Alsó-Ausztria) 1834 márc. 29., megh. Budapesten 1888 okt. 21. Iskoláit cseh és lengyel földön végezte, mig egyetemi tanulmányait Bécsben és 1859. tanári oklevelet nyert. Innen Giessenbe ment a hires Leuckartot hallgatni s aztán 1861. hazánkba jött Ungvárra gimn. tanárnak, de itt nem sokáig maradt, mert rövid idő multán a budai főgimnáziumhoz nevezték ki. 1864. a József-műegyetemen a természetrajz, majd tisztán a zoologia tanára lett s mint ilyent a m. tud. akadémia 1886. levelező tagjai sorába választotta. Kiválóan a tankönyvirodalom terén fejtett ki nagy tevékenységet s az alsóbb és középiskolák részére irt természetrajzai több kiadást értek meg. 1871-ben a magyar tudományos akadémia megbizásából a Magas-Tátra zoologiai viszonyait tanulmányozta. Halaink és haltenyésztésünk c. munkájával a magyar tudományos akadémia Vitéz-féle, a nadályról irt müvével a Természettudományi Társulat Bugát-féle pályadíját nyerte el. Szerkesztette a Méhészeti és Halászati Lapokat. Számos kisebb közleményt irt a Természettudományi Közlönybe s a magyar tudományos akadémia kiadványaiba. V. ö. Daday J., Az állattani irodalom 1870-1890-ig.

Forrás: Pallas Nagylexikon