Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Krimi hábor... ----

Magyar Magyar Német Német
Krimi hábor... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Krimi háboru

(másképen keleti háboru), az a hadjárat, melyet (1853-56) Törökország - Anglia és Franciaország (1855 óta Szárdinia is) szövetségben - Oroszország ellen viselt. Okot az adott rá, hogy midőn Abd ul-Medsid szultán 1852. a görög keleti egyház tulajdonjogát a szent sírra nézve elismerte, s egyúttal a római katolikusoknak is megengedte, hogy az Olajfák-hegyén misét mondhassanak, Mencsikov herceg (1853 febr. végén) ezen fermán biztosítéka gyanánt azt követelte a portától, hogy szerződésileg ismerje el Oroszország fenhatósági és védnöki jogát a görög keleti egyház fölött. A szultán ezt megtagadta, s Oroszországnak erre következő ultimátumát - a nyugati hatalmak segítségében bizva - elvetette; ekkor Gorcsakov herceg egy hadosztállyal megszállta a dunai fejedelemségeket, mire a porta háborut izent Oroszországnak. Omer pasa (1853) okt. 23. Kalafatu mellett átkelt a Dunán, a szövetségesek egyesült hajóhada pedig okt. 25. a Boszporusba evezett, honnan - miután Nahimov tengernagy (1854 jan. 5.) Szinope mellett a török hajóhadat megsemmisítette, - átvitorláztak a Fekete-tengerbe; mikor pedig innen küldött ultimátumjukat Miklós cár válaszra sem méltatta, a szövetségesek is háborut izentek (márc. 28.) Oroszországnak. E közben (jan. 6.) a törökök eredménnyel ütköztek meg Csetate mellett az oroszokkal, Paskievics ellenben nem tudta megvenni Szilisztria várát; sőt midőn az osztrák-magyar monárkia haderejét a szerb, erdélyi és galiciai határokon kezdte összpontosítani, Miklós cár nemcsak kiürítette a dunai fejedelemségeket, hanem a bécsi konferenciára is békéshangu nyilatkozatot küldött. A nyugati nagyhatalmaknak négy pontban összegezett követelését azonban megtagadta, mire a francia (Saint-Arnaud tábornagy 40 000 ember élén) és angol (lord Raglau, 15 000 katonával) hadsereg Galipolinál egyesült, hogy Szebasztopolt ostrom alá fogja, s a fekete-tengeri orosz flottát megsemmisítse. A szövetségesek 1854 szept. 14. szállottak partra Krimben, Eupatoria mellett, s hat napra rá, az Alma-folyó mezején véres győzelmet arattak az oroszok (Mencsikov) fölött; Szebasztopol (l. o.) ostromát okt. 9-én kezdték meg s hét hónapi (1855 április 9-től szept. 9-ig) lövetés után végre elfoglalták, miután az oroszok már előbb elsüllyesztették saját flottájukat s szétrombolták ágyuütegeiket. Ezenközben (márc. 2.) meghalt Miklós cár is, de békére nem volt kilátás, mert II. Sándor tovább folytatta a háborut. Még az előző (1854) év tavaszán egy francia (Perceval-Desche nes tengernagy) s egy angol (Sir Charles Napier admiral) flotta, a Keleti-tengerbe evezett, hol egyesült Bomarszund ostromára, mely aug. 16. föl is adta magát; 1855. a parancsnokságot Dundas admiral vette át, de miután Sveaborgot hasztalan lövette, s mivel az orosz hajóhadat sem biztos kikötőjéből kicsalni, sem döntő csatára kényszeríteni nem birta, elhagyta az orosz vizeket és haza vitorlázott. Kis-Ázsiában egy 65 000 főnyi török sereg már 1853 okt. 28. átlépte az orosz határt, de többször megveretve, kényszerült lassan visszavonulni; midőn pedig az oroszok a kaukázusi törzsek (l. Kaukázusi háboruk) lázadását elnyomták, a háboru szinhelyét áttették Törökországba s 1854 aug. 5. a török sereget teljesen tönkre verték. A következő évben Muraviev lett orosz fővezér, mig a török hadakat Vasszif pasa vezényelte, ki Erzerum mellett foglalt állást és Karsz (l. Karsz) városát 13 000 főnyi őrséggel rakta meg. Muraviev heves harc után a kolera és éhség által elgyötört várat végre (november 28.) bevette, mert Omer pasa, ki szeptember végén partra szállott Szukhum-khále mellett, Tiflisz felől akarta 30 000 főnyi seregével Karszot felszabadítani, de elkésett és kénytelen volt az oroszok elől hátrálni a tengerig. Igy folyt a háboru 1855 végéig, anélkül, hogy tulajdonképeni célját elérte volna; a nagyhatalmak mind roppant előkészületeket tettek a háboru folytatására, midőn Napoleon (1856 március 30.) megkötötte a párisi békét (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is