krími háború
történelem
A keleti kérdés csúcspontja, Anglia, Franciaország, a Szárd Királyság és
Törökország háborúja Oroszország
ellen (1853-1856). A jeruzsálemi "szent helyek" ürügyén 1853-ban
orosz-török háború tört ki, melybe
- Törökország oldalán - 1854-ben a cári Oroszországra féltékeny, a török
konc javát maguknak akaró
nyugat-európai hatalmak is bekapcsolódtak. A szövetségesek 1854.
szept. 14-én partra szálltak a Krímben,
okt. 5-én megkezdték Szevasztopol ágyúzását, s a következő év szept.
6-án el is foglalták a várost. Ezalatt az
ugyancsak a nyugat-európaiakkal tartó osztrákok közvetítésével szinte
megszakítás nélkül folytak a
tárgyalások, és az 1856 eleji párizsi kongresszuson került sor a
békekötésre. Oroszországnak megtiltották,
hogy hadiflottát tartson a Fekete-tengeren és parti erődítményeket
építsen, továbbá le kellett mondania a
Duna torkolatvidékéről.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|